– Az áram-, és a földgázárak ingadozása miatt Magyarország a megújuló energiákra és a nukleáris energiára alapozza a jövőjét – jelentette ki az energiaügyi miniszter kedden Kiskunhalason.
Lantos Csaba az új kiskunhalasi naperőmű átadásán azt mondta, a pandémia és az utána bekövetkezett háború bebizonyította, hogy az energiaszuverenitásnak nagy értéke van. A közelmúltban éppen ezért „óriási beruházások” valósultak meg annak érdekében, hogy nagyobb energiaszuverenitásra tegyen szert az ország – tette hozzá a miniszter.
Elmondta, jelenleg 5600 megawattnyi naperőmű van Magyarországon, tavaly ebből 1600 megawattnyi új erőmű létesült.
Hozzátette: hogy a 2030-as éves energiaszükségletének felét a Paks 1 és a Paks 2 erőművek fogják termelni, és ezek mellett a naperőművekre kell alapozni.
Lantos Csaba szerint a kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra kétszázezer háztartási napelem települjön, majd hozzátette: ez már most teljesült, a kitűzött időpontig a háromszázezret is el fogja érni ez a szám. Megemlítette a Napenergia plusz programot is, amelyről azt mondta: már csaknem 24 ezer háztartás pályázott a támogatásra.
A fejlesztés mellett fontos az energia tárolása is, ennek egyik módja az akkumulátorokban való tárolás – hívta fel a figyelmet a miniszter, majd ismertette: az autóipar mellett Magyarország egy „akkumulátorgyártó nagyhatalom is lesz”, és aki képes akkumulátort gyártani, az képes lesz arra is, hogy a naperőművek mellé is tegyen akkumulátorokat.
Lantos Csaba kiemelte: fognak még naperőművek épülni, de emellett az elkövetkező évek támogatáspolitikájában lényeges rész lesz az energiatárolásra vonatkozó beruházás is. A kormány határozottan a zöld, fenntartható energia fejlesztésének és tárolásának irányába szeretne elmozdulni – szögezte le a miniszter.
Bányai Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte: Bács-Kiskun vármegyében a napfényes órák miatt megvan az az adottság naperőművek építésére. A mostani beruházás területéről szólva megjegyezte, ez volt Kiskunhalas térségének mindig is a legforróbb része. Elmondta, a jövőben egy geotermikus erőművet is terveznek a környéken.
Fülöp Róbert polgármester (Fidesz-KDNP) köszöntőjében azt emelte ki, hogy a beruházással Kiskunhalas hatékonyabb lesz a befektetések bevonzásában, és ezzel segítséget kap a helyi gazdaság is. Hozzátette: az alacsony minőségű földeken lehet igazán ilyen erőműveket létesíteni.
Az új, 48 megawatt teljesítményű naperőmű 23 milliárd forintból épült meg, amelyet teljes mértékben a beruházó Phlegon Csoport fedezett. A villamosenergia-termelő az előzetes számítások szerint több mint 34 ezer háztartás éves áramszükségletét képes majd fedezni. Az erőmű átlagosan 2400 napsütéses óraszámmal számolva évente 85,5 gigawattóra (GWh) villamosenergiát termel, ezzel 22,9 ezer tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhető el. Az naperőmű kihasználtságát ideális elhelyezkedése is segíti, hiszen a Kiskunság déli részén a napsütéses órák száma 10 százalékkal magasabb az északi és nyugati tájainkon mért átlagnál.
A beruházó Phlegon Csoport, mely magyar tulajdonosi háttérrel bír, 15 éve aktív részese a magyar naperőmű piacnak. Nem véletlen, hogy mottójuk a következő: ”éltető elemünk a Nap”. A cég profilja a megújuló alapú energiatermelés és ipari méretű projektek fejlesztése. Mindez pedig a zöldenergia és környezetvédelem jegyében. Az első naperőművük már 11 éve működik és szolgálja a magyar lakosságot.
Az alföldi naperőmű tervezése és kivitelezése 2022. októberében kezdődött. A beruházók kifejezett célja, hogy az építkezések során magyar munkaerő alkalmazásával és hazai beszerzési forrásokra támaszkodjon – ez teljes mértékben megvalósult ebben az esetben is. A nagyjából 23 Mrd Ft összköltségű beruházás gyakorlatilag egy év alatt valósult meg kizárólag saját forrásból, hitel, uniós és állami támogatás nélkül. A beruházás jelentőségének érzékeltetésére néhány beszédes szám:
- az építkezés során 14 ezer köbméter földet mozgattak meg
- 51 120 db cölöp került elhelyezésre
- és 132 912 db 550 wattos napelem modul került kiépítésre.
Az erőmű átlagosan évi 2400 napsütéses óraszámmal számolva annyi energiát termel, amennyi több mint 34000 háztartás éves energiafelhasználását teszi ki. Ez azt jelenti, hogy csúcsidőben teljes mértékben fedezni tudja Kiskunhalas és vonzáskörzete villamosenergia-igényét. Jelentős az erőmű CO2 kibocsátás-megtakarítása is, ami 22,9 ezer tonna. A beruházással az Alföld ezen része már nemcsak a korábban is itt működő legeltető állattartásnak és a gazdag pusztai madárvilágnak ad otthont, hanem jelentős mértékben hozzájárul az ország megújuló alapú, vagyis zöldenergia termeléséhez és ezzel együtt hazánk energiafüggetlenségének növeléséhez is. Az erőmű tulajdonosai a MAVIR ZRt. – vel kötött KÁT szerződés segítségével állítják a magyar lakosság szolgálatába a megtermelt zöldenergiát.
