A közüzemi számlák kifizetése után mindenki joggal érezheti úgy, hogy eleget tett a szerződésben foglaltaknak, ezért vele szemben a villamos energia kereskedőnek további követelése nincs. Ebből következően valószínűleg igencsak megdöbbenhetett az a fogyasztó, akinek a mérőhely ellenőrzést követően az áramszolgáltató közel negyedmilliós számlát állított ki, utólagos elszámolásra hivatkozva. A panaszos az ügyben a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének segítségét kérte, mely a számlázás jogszerűsége vizsgálata érdekében eljárást folytatott le. Az ügy kapcsán az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet.
Az eljárás során megállapítást nyert, hogy a hálózati engedélyes a fogyasztó felhasználási helyén végzett ellenőrzés során észlelte, hogy a közel hét évvel korábban felszerelt mindennapszaki és vezérelt mérők gyári számát felcserélve rögzítette az informatikai rendszerében. A gyári számok felcserélése következtében az elosztói engedélyes a mindennapszaki mérőre a vezérelt; a vezérelt mérő tekintetében a mindennapszaki árszabást jelölte meg a nyilvántartási rendszerében.
Az árszabások téves rögzítése miatt a fogyasztóval szerződéses kapcsolatban lévő villamos energia szolgáltató a mérők felszerelése és a mérőhely ellenőrzése közötti – igencsak hosszú – időszakban az alacsonyabb árú tarifán számolta el a mindennapszaki mérő fogyasztási mennyiségét.
Tekintettel arra, hogy az adminisztrációs hibát a vállalkozás az éves leolvasások alkalmával sem tárta fel, a csaknem hét év alatt az árszabások közötti különbség miatt tetemes összegű hátraléka keletkezett a számláit egyébként pontosan fizető panaszosnak.
Az ügyben hozott – még nem jogerős – határozatában a felügyelőség magas összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, valamint megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását, továbbá a vállalkozás üzletszabályzatában foglalt kötbér megfizetésére is kötelezte a jogsértő elosztói engedélyest.
Az áramszolgáltatók adatrögzítésére, nyilvántartási rendszerére a fogyasztóknak nincs rálátásuk, azonban a hasonló esetek elkerülése érdekében tanácsoljuk, hogy időnként – legalább évente egy alkalommal, az elszámoló számla kézhezvételekor – tekintsük át a kiállított bizonylatot, vizsgáljuk meg, hogy a számlarészletező rovat milyen tételeket tartalmaz.
A számlán feltüntetésre kerül, hogy az adott mérőn mért energiafogyasztást a szolgáltató milyen árszabáson számolta el. Ez a leggyakrabban ’A’ árszabás, mely a mindennapszaki árakat jelöli, és évi 1.320 kWh mennyiségig „A1 kedvezményes egy zónaidős”; míg ezen mennyiség felett „általános egy zónaidős” a megjelölése. A társaságok a vezérelt, – közkeletű szóhasználattal az „éjszakai” áramot – „B” árszabáson tüntetik fel. Az egyes kategóriák árai társaságonként különbözőek. Az úgynevezett egyetemes szolgáltatók számára azokat jogszabály írja elő, míg a szabadpiaci szereplők értékesítési árszínvonalát elsősorban a gazdasági potenciáljuk, illetve a kereskedelmi üzletpolitikájuk alakítja ki.
Bízunk benne, hogy a fenti információkkal hozzájárulhattunk ahhoz, hogy tudatos fogyasztóként eljárva jobban átláthassák a villamos energia elszámolásának részleteit.
forrás: nfh.hu