Kiskunhalas adott otthont a délvidéki vérengzések 80. évfordulójára szervezett országos megemlékezésnek. A rendezvényen szentmise, történelmi előadások és közösségi programok idézték fel a tragikus események emlékét, melyek során számos magyar és német ártatlan vesztette életét.
Szentmisével kezdődött az emlékezés
A kiskunhalasi Szent Péter és Pál római katolikus templomban celebrált szentmisével vette kezdetét az idei, országos délvidéki megemlékezés, amelynek fő szervezője a Keskenyúton Alapítvány volt. A szervezésben helyi civil szervezetek, az Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület és a Pásztortűz Egyesület működtek közre. A szentmisét Seffer Attila címzetes prépost, kiskunhalasi plébános vezette. Az eseményen részt vettek délvidéki zarándokok is, akik saját családjaik tragikus történeteit is magukkal hozták.
Seffer Attila homíliájában hangsúlyozta, hogy a délvidéki vérengzések a 20. század egyik elhallgatott tragédiája, amely nem csak egyes emberek, hanem egész közösségek életét tette tönkre.
A délvidéki vérengzések háttere
A történelmi események 1944 őszén zajlottak, amikor a Tito vezette jugoszláv partizánok a német és magyar lakosság körében ítélet nélküli megtorlásokat hajtottak végre. Az új kommunista hatalom a „nem szerb” lakosságot kollektíven háborús bűnössé nyilvánította. Kegyetlen módszerekkel, egész családokat, gyermekeket, időseket, papokat és szerzeteseket gyilkoltak meg, sokszor tömegsírokba temetve őket. Ezek közül számos sírhelyet a mai napig nem tártak fel, és az események csak az utóbbi évtizedekben kerültek a közfigyelem középpontjába.
Kiskunhalas szerepe és az előadások tanulságai
A megemlékezés szentmise után a kiskunhalasi tiszti klubban folytatódott, ahol történészek és civil szervezetek képviselői idézték fel az események történeti hátterét. Fülöp Róbert polgármester megköszönte a szervezők munkáját, és hangsúlyozta, hogy Kiskunhalas ezer szállal kötődik a Délvidékhez. A város története szorosan összefonódott a menekültügyekkel, különösen az 1944-es tragédia idején, amikor sok délvidéki magyar talált menedéket itt.
Dr. Döme Ottó, az Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület elnöke kiemelte, hogy a cél az elhallgatott események feldolgozása, és annak biztosítása, hogy a jövő generációi is emlékezzenek ezekre a tragikus történésekre.
Végső István, a Pásztortűz Egyesület elnöke, előadásában a kiskunhalasi menekültügy történetét foglalta össze az 1848-as eseményektől egészen 1944-ig. Kiemelte, hogy a halasiak és a délvidéki menekültek között hosszú távú, szoros kapcsolatok alakultak ki.
Cseresnyésné Kiss Magdolna, a Keskenyúton Alapítvány képviseletében, az emlékezés eddigi 25 évének eredményeit mutatta be. Beszédében hangsúlyozta, hogy a rendezvények célja nem a bosszú, hanem az emlékezés és a békés együttélés előmozdítása.
A rendezvény végén a résztvevők meglátogatták a halasi Csipkeházat, amely a helyi közösség kulturális életének egyik fontos központja. A látogatás a szervezők reményei szerint erősítette a kapcsolódást múlt és jelen között, és hozzájárult a történelmi emlékezet mélyítéséhez.
