Csak kellő óvatossággal lehetne belevágni egy olyan rendszer létrehozásába, mely során a vállalkozások könyvelését is bekötnék az adóhatóság revizoraihoz – vélték a Napi.hu-nak nyilatkozó szakemberek, akik többek közt az uniós jogszabályokkal való harmonizációt, az üzleti titkok védelmét hozták fel indoknak, de mindenki megemlítette azt is, hogy mindenképpen el kellene kerülni az online pénztárgépekhez hasonló bénázást az állami részről.
Szakértők szerint ki kellene alakítani egy olyan informatikai rendszert, amellyel a cégek könyvelési rendszereibe is betekinthetne online az adóhivatal – írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet. Az elképzelés szerint elektronikus hálózat köthetné össze a vállalkozások könyvelését és az adóhivatal rendszerét, vagyis a hatóság rövid úton információt szerezhetne az ügyletekről, a céges kapcsolatokról, a pénzmozgásokról.
A megoldás lehetővé tenné, hogy a hatósági emberek akár az íróasztal mellől elvégezhessék a legfontosabb adóügyi, nyomozati ellenőrzéseket. Az áfacsalások visszaszorítását célul kitűző megoldás a cikk szerint akár 100 milliárd forintos megtakarítást is hozhatna, sőt, kiszorítaná az országból az adóügyi visszaélésre szakosodó bűnözői körök nagyobb részét.
Csak óvatosan
Az nyilvánvaló, hogy egy ekkora méretű megtakarítás segítene stabilizálni az államháztartást, így ebből a szempontból akár támogatható is lehetne az elképzelés – mondta a Napi.hu érdeklődésre Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) vezére. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy amikor a kormányzat legutóbb létrehozott egy online központi rendszert, nevezetesen a pénztárgépekét, akkor „ami hibát el lehetett követni, azt elkövették”, így bár 2012 októberében hirdetették meg az átállást, ma sem lehet azt mondani, hogy a rendszer hibátlanul működne.
Dávid szerint a könyvelési rendszer átalakítása ugyanúgy költséget fog jelenteni a vállalkozásoknak, mint az online pénztárgépek, így ha az állam részéről lenne egy ilyen szándék, akkor annak során támogatniuk kellene a vállalkozásokat. Ezt tekinthetik akár egyfajta befektetésként, hiszen végeredményben a költségvetés bevételeit növelné a lépés a VOSZ elnöke szerint, aki állítja, hogy akár az uniós pénzekből is lehetne a célra forrást szerezni. Legalább ennyire fontos lenne, hogy egy ilyen lépés előtt konzultáljanak az érdekképviseletekkel, illetve, hogy ne külföldi, hanem magyar rendszert használjanak – emelte ki Dávid, majd hozzátette, hogy ez a két lépés például elmaradt az online pénztárgépek esetében.
Az ötlet nem most először vetődik fel, ám ez egy teljesen abszurd elképzelés, amely ellen a szakma már felemelte a hangját – fogalmazott megkeresésünkre Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének vezetője. A szakember szerint a legfőbb problémát a tömegesség okozza, azaz, hogy olyan méretű adat kerülne az adóhatósághoz, melyet kérdéses, hogy fel tudna-e egyáltalán dolgozni.
Másrészt a kialakításhoz szükséges lenne ahhoz, hogy egységesítsék a számlákat, ami ellentmond az uniós szabályoknak – emelte ki Zara, aki szerint éppen ezért inkább annak lenne realitása, hogy a cégek olyan könyvelési rendszerrel dolgozzanak, ahova az adóhatóság online be tud lépni. Itt azonban ismét felmerül egy újabb probléma: a vállalkozások jelenleg rendkívül sokféle szoftvert használnak, ezeket tehát egységesíteni kellene, de a számítástechnikai háttere is eltérő a cégeknek, így ha ki is alakítanák a rendszert, akkor kérdéses lenne, hogy futna-e rajta az adott program.
Ezen kívül az is kérdéses a szakember szerint, hogy meglenne-e minden cégnek a szükséges sávszélessége a rendszer életképességéhez. Jelenleg Magyarországon még mindig van, aki Excelt, vagy akár kockás füzetet használ, így teljes körben biztosan nem lehetne bevezetni ezt a módszert – vélte Zara.
Lassú, fokozatos bevezetés kellene
Abban mindkét szakértő egyetértett, hogy a rendszer kiépítését felülről kell kezdeni, azaz először a legnagyobb vállalkozásokat kell bevonni. A nagy adóbevételek nem a kicsiknél keletkeznek, ráadásul egy mikrovállalkozásnál, ahol havi egy-két számla megy át a rendszeren, nem biztos, hogy megérné az informatikai fejlesztés – magyarázta Dávid, aki szerint már csak azért is jobb lenne a nagyvállalatokkal kezdeni, mert ott jóval fejlettebb az informatikai rendszer, magyarán könnyebben ki lehetne építeni a szükséges kapcsolatot a cég és az adóhatóság között.
Egyetértett ezzel Zara is, aki szerint első körben csak önkéntes alapon kellene bevonni cégeket, illetve a fokozatosságot segíteni az is, ha a nagyoktól haladnánk a kisebb cégek felé a kialakítás során. Ennél nagyobb mértékű lépéstől mindenkit óva intene az Adótanácsadók Egyesületének vezetője, aki szerint „láthattuk mi történt a pénztárgép átállásnál is”, márpedig a könyvelés online elérhetővé tevése annál jóval nagyobb kört érintene.
Kényes kérdések
Az üzleti titkokhoz való hozzáférést mindkét megszólalónk megemlítette, mint esetleges problémát. Zara szerint legalábbis felmerülhet a személyi jogok, üzleti titkok védelme, mondván korrupció eddig is előfordult Magyarországon, így előfordulhatna, hogy kényes adatok kerülnek a vetélytársak kezébe.
Természetesen ez a mostani viszonyok között is előfordulhat, ám erre a rendszer felépítése miatt jóval kisebb az esély, mint az esetleges változtatás után – emelte ki Zara, aki hozzátette, hogy nem kell feltétlenül korrupcióra gondolni, hiszen az adatokhoz úgy is hozzáférhet valaki, ha sikerül feltörnie a rendszert. Márpedig már a NASA rendszerét is feltörték már – tette hozzá sokat sejtetően az Adótanácsadók Egyesületének elnöke.
Gondoljunk bele abba, hogy az állam belelát a különböző vállalatok könyvelésébe, akkor egy egész szektor egészét átlátja. Márpedig ha később úgy dönt, hogy az az üzletág megtetszik neki és átvinné azt privát szektorból az államiba, akkor az minimum erkölcstelen, de az is lehet, hogy ez már jogi kategória, hiszen bennfentes információkkal rendelkezett az üzlet előtt – hangsúlyozta Dávid. A VOSZ vezetője szerint úgy lehetne az egész rendszert vonzóvá tenni a vállalatok számára, hogy ha az állam valóban mindenbe belelát, akkor az adott cég már ne legyen bírságolható. „Ebben az esetben az adóhatóság ne azt mondja, hogy én megkárosítom őt, hiszen minden adatomat látja, hanem a prevenció eszközeivel éljen, azaz szóljon, hogy itt hiba van, állj meg, csináld másképp” – fogalmazott Dávid, aki szerint ezáltal a cégeknek nem kellene félniük az állandó vizsgálatoktól, „jól alhatnak”. Amennyiben ez nem így lesz, akkor ezt a lépést is meg fogjuk utálni, mint a többi ellenőrzést – vonta le a végső konklúziót Dávid.
Kétes hatás
Az adó-, áfacsalás nem azon múlik, hogy az adott cég mit könyvel el, hiszen amit el akarnak titkolni az sosem kerül be a rendszerbe – vélte Zara László. Ugyanakkor véleménye szerint az első időszakban lenne valamilyen gazdaságfehérítő hatása egy ilyen lépésnek, ugyanakkor ha látnák az előbb említett okok miatt a rendszer tehetetlenségét, akkor máris csökkenne a visszatartó erő és egyéb kreatív technikákat alakítanának ki a csalók.
A gond hasonló a munkaügyi ellenőrzésekhez: ott is, ahogy egy ilyen rendszer bevezetésénél is csak a bejelentett vállalkozásokat tudnák csak elérni – emelte ki Dávid Ferenc, aki szerint az igazi csalóknál gyakran azt se lehet tudni, hogy hol a telephely, hiszen se számlát, „se semmi mást” nem használnak. Mindettől függetlenül a VOSZ elnöke szerint is lehet tisztító hatása a lépésnek, ám ez csak mérsékelten jelentkezne. Dávid ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a csalók ellen viszont rendkívül szigorúan kell fellépni, mert amellett, hogy az államot károsítják, a legális vállalkozókat is tönkreteszik, így azt javasolja, hogy ne százezres bírságokat szabjanak ki ezekre a cégekre, hanem rögtön fel kellene számolni őket, mint mondta a hatóság „rögtön lakattal menjen ellenőrizni”.
Egy ilyen rendszer kiépítését csak úgy lehetne elképzelni, ha az ehhez szükséges szoftvert az adóhatóság ingyenesen biztosítaná a vállalkozásoknak, hiszen minden más esetben az indokolatlan plusz költséggel terhelné az érintetteket, akik a jelen gazdasági helyzetben kérdéses, hogy mennyire tudnák ezt megfinanszírozni – emelte ki Zara, aki szerint ez viszont felveti azt a kérdést, hogy mi lesz azoknak a cégeknek a sorsa, akik eddig abból éltek, hogy ilyen szoftvereket készítettek.
Forrás: bkmkik.hu