A Rostás László Cigány Közösségi Házban fogadták szombaton Vecsei Miklóst. A diagnózis alapú felzárkózási roma stratégia előkészítésének és végrehajtásának koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztos Szűcs Csaba, a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnökének meghívására érkezett Kiskunhalasra.
A tanácskozáson részt vett Laskovicsné Terzics Edit képviselő, a Kertvárosi Általános Iskola igazgatója, Szeriné Ferencsik Yvette, a Bóbita Óvoda vezetője, Sörös Imre, az EGYMI Általános Iskola igazgatója, valamint Bányai Gábor országgyűlési képviselő.
Szűcs Csaba tájékoztatta a Kiskunhalason folyó programról, az utcabizalmi hálózatról az elért eredményekről és a problémákról is Vecsei Miklóst. A több órás tárgyaláson szó esett a folytatásról is, amelynek a további pénzügyi hátterét szeretné biztosítani a cigány önkormányzat. Halas szerencsés és egyedülálló helyzetben van, hiszen az egyik alpolgármesteri székben a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke ülhet, és teljes támogatást élvez a város vezetése részéről, ez példa nélküli az országban – fogalmazott a szakember. – Azért jöttem, hogy átbeszéljük a lehetőségeket, tanulva az itteni példákból, amelyeket majd be tudunk építeni a háromszáz legszegényebb településen induló programba, ahol jobbára a cigány lakosság van többségben.
– Sokan úgy gondolják, hogy nem történik semmi ezen a területen, de nagyon sok minden történt. A jó tapasztalatokat és a rosszakat is nagyon őszintén át kell beszélni. Én azt remélem, hogy a halas lehet az egyik olyan program, amely nem csak mintát tud mutatni, hanem évek múlva azt mondhatjuk, hogy a megoldhatatlannak tűnő problémákra is találtunk megoldást – fogalmazott a szociálpolitikus.
– A felzárkóztatási programot a Máltai Szeretetszolgálat elmúlt 30 évben felállított módszertana, szemlélete fogja irányítani, amelybe bekapcsolódik az ökumenikus Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Baptista Szeretetszolgálat valamint a Református Szeretetszolgálat is, és később még több szervezet is várható – tudatta Vecsei Miklós, aki civilben a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke. A szakember hangsúlyozta, nagy változást szeretne abban, hogy a többségi társadalommal szeretné az egész kérdést újratárgyalni.
– Nem lehet úgy integrációról beszélni, hogy a társadalom ezt nem akarja, vagy értetlenül áll előtte. A közös sorsunk, a közös jövőnk van előttünk. Nem csak az erkölcsi kötelezettség, hanem a gazdasági érvek is arról szólnak, hogy a leszakadt, hátrányos helyzetű területeket fel kell emelni.
