A Pásztortűz Egyesület és a Gózon István Irodalmi Kör január 25-én, a kiskunhalasi városi könyvtárban tartotta megemlékezését Ván Benjámin református lelkész (1892–1985) halálának 40. évfordulója alkalmából. Az eseményen Fekete István író (1900–1970) születésének 125. évfordulójáról is megemlékeztek.
Az eseményt Végső István történész, a Pásztortűz Egyesület elnöke nyitotta meg. Beszédében kiemelte, milyen fontos szerepet játszott Ván Benjámin személye és szellemi öröksége Kiskunhalas életében. Ván életrajzát Monda Margit olvasta fel, amelyet Végső István egészített ki történelmi tényekkel és adatokkal.
Ván Benjámin élete és munkássága
Ván Benjámin Kiskunhalason végezte elemi és középiskolai tanulmányait, majd Budapesten és Pápán folytatta teológiai tanulmányait. 1917-től több településen is segédlelkészként szolgált, míg 1937-től nyugdíjazásáig Kiskunhalason volt lelkipásztor. Református lelkészként nemcsak a gyülekezetében, hanem a város kulturális és szellemi életében is jelentős hatást gyakorolt.
A megemlékezésen a jelenlévők személyes emlékeket osztottak meg róla. Többek között hozzászólt Váginé Ván Judit, Dr. Ván Lajos, Ván László, Máté Lajos, Baki Károly, Regős Gyula és Kis Rabota Sándor. Szóba kerültek Ván megosztó egyénisége, írói munkássága – például a Napraforgók és a Tört vetés című könyvei –, valamint családi kapcsolatai, például katolikus hitre tért húga, Ván Zsuzsanna, illetve barátsága Prohászka Ottokár püspökkel.
Végső István emlékeztetett arra is, hogy január 25-én született Fekete István író, akit Jókai Mór után a legolvasottabb magyar szépirodalmi szerzőként tartanak számon. Bár Fekete István nem kötődik közvetlenül Kiskunhalashoz, munkássága a magyar irodalom kiemelkedő értéke.
Mécsesgyújtás Ván Benjámin sírjánál
A rendezvény végén az emlékezők ellátogattak a kiskunhalasi régi református temetőbe, ahol mécseseket gyújtottak, és fejet hajtottak Ván Benjámin sírjánál, tisztelegve a 40 éve elhunyt lelkész emléke előtt.
