A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat pályázati forrás révén útjára indított egy kezdeményezést, amely a megyénkben élő, hátrányokkal küzdőknek kíván hosszútávon hatékony segítséget nyújtani a megyei felzárkózási fórum keretei között. Többek között ezt a célcsoportot alkotják a megyénkben élő nemzetiségek is. Az ő véleményük, tapasztalatuk, céljaik megismerése érdekében munkacsoportot hoztak létre, melynek munkáját a mai napon Rideg László a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke, Bányai Gábor országgyűlési képviselő és Szűcs Csaba, a közgyűlési elnök romaügyi tanácsadója nyitott meg.
A március 20-án útjára indult Bács-Kiskun Megyei Felzárkózási Fórum munkacsoportok alakulását határozta el, amelyek egy-egy szakterület szakembereit, vezetőit, érintettek képviselőit tömöríti. A munkacsoportok feladata, hogy az adott hátránnyal küzdő célcsoportok igényeit a felmérje, közvetlen információt szerezzen a problémákról és feltárja a beavatkozási területeket, pontokat. A fórum a munkacsoportoktól beérkező javaslatokat összegzi majd és egy egész megyére kiterjedő felzárkóztatási programot, stratégiát hoz létre. A program a helyi és a járási esélyegyenlőségi programok analógiájára, de a megye egészére kiterjedően javaslatokkal fog élni, amelyek akár jogszabályi változtatásig képesek lesznek eljuttatni a szakmai javaslatot.
Március 22-én a munkacsoportok közül a Nemzetiségi Munkacsoport alakult meg elsőként a Megyeházán. A munkacsoport tömöríti a Bács-Kiskun megyei nemzetiségi önkormányzatokat és azon szakembereket, akik hathatósan részt tudnak vállalni a feladat végrehajtásában és a valós problémákat segítségükkel sikeren fel lehet tárni.
A munkacsoport tagjai között megtalálhatóak a német, a horvát, a lengyel, a görög és a cigány kisebbségek is, melyek vezetőiken keresztül vesznek részt a szerteágazó feladatban.
A rendezvényen a kisebbségi vezetők felszólalásaikban egy-egy területen történő változtatást, jogszabályi módosítást, szemléletváltást, felzárkóztatást említettek legfontosabb pontnak. Többen emelték ki az oktatás és a kultúra fontosságát, amely a kisebbséget segíti az integrációban, de nem olvasztja be a többségi társadalomba. Elhangzott a szemléletváltás fontossága a kisebbségnél és a többségi társadalomnál egyaránt, mivel az alkalmazkodás és a befogadás kényszere az egész társadalomra feladatot ró. Egy cigány kisebbségi vezetőtől hangzott el, hogy a kisebbség nemzeti identitásának kialakítása is fontos feladat számukra. Az anyanyelv ismerete, a népi kultúra ápolása, a hagyományok megőrzése, mind fontos összetevői az egészséges cigány, illetve kisebbségi identitásnak.
Fontos felismerni, hogy a szegregátumok problémáját nem lehet elszigetelt jelenségként kezelni, felületi kezeléssel megoldani. A problémát csak komplexen, a foglalkoztatással, a lakhatással, az egészségüggyel és az oktatással együtt lehet megoldani.
Számtalan értékes hozzászólás színesítette az első munkacsoporti ülést, amelyek ilyen, megyei szinten való kezelése országosan is példaértékű. Az elkövetkező hónapokban az anyaggyűjtés a legfontosabb feladat, amely alapján kirajzolódik a felzárkózáshoz szükséges megyei probléma térkép. Az anyaggyűjtést a feladatok és problémák rendszerezése követ, amely ajánlásokat fog megfogalmazni program és stratégia formájában a kormányzat számára, hogy az elkövetkezőkben a felzárkózást segítő pályázatok, intézkedések hatékonyabban tudják segíteni a nemzetiségi létből adódó hátrányokkal küzdőket.
A cigány kisebbség létszáma az elmúlt 22 évben megduplázódott, ennek megfelelően súlyozottan kell a kisebbségi létből adódó hátrányok felszámolását kezelni és mindent el kell követni, hogy a felzárkózással felgyorsuljon az integrációs folyamat. Ehhez viszont a kisebbségi és a többségi társadalomnak is szemléletváltásra van szüksége.
A kisebbségi, nemzetiségi hovatartozás nem adódhat kizárólag a szociális hátrányokból. Számtalan jó példa színesíti megyénk kultúráját, amelyek nemzeti identitásukkal, hagyományaikkal, nyelvükkel, gasztronómiájukkal gazdagítják Bács-Kiskunt. A cél, hogy a szociális hátrányok leküzdése mellett teret engedjünk a kulturális, gazdasági kapcsolódási pontok kialakulásának, elinduljon egy közös gondolkodás a Duna-Tisza közén és az ország egész területén egyaránt.
