Pálffy Géza, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője a Szent Koronáról és különleges kalandjairól beszélt a kiskunhalasi városi könyvtárban a Pásztortűz Egyesület szervezésében. Az előadó érintette a magyarság jelképének és a városnak lehetséges és valóságos érintkezési pontjait is.
Végső István egyesületi elnök köszöntötte az egybegyűlteket teltház előtt a könyvtárban.
Mikor ferdült el a kereszt, mikori az első koronás zászló, mik a feltételei a koronázásnak, hányszor menekítették külföldre a koronát, milyen belviszályokban volt veszélyben a korona? Elsősorban ezekre a kérdésekre adott választ Pálffy Géza történész.
1638. február 14-én történhetett a koronán a kereszt elferdülése. Pálóczi Horváth György naplójából tudjuk, hogy rossz kulcsot volt a koronaláda felnyitásánál a koronaőröknél. Ezért egy késsel, vagy karddal próbálták azt feltörni, és így sérülhetett meg a koronán a kereszt. Hogy valójában így történt-e, az az idő távlatából persze kideríthetetlen, de az ábrázolások szerint a 17. században kellett valami hasonló eseménynek megtörténnie. „Koronaláda baki” egyébként még 1784-ben, 1805-ben, 1848-ban, 1849-ben és 1896-ban is történt.
Állítólag az érvényes koronázáshoz a Szent Korona mellett az esztergomi érsek jelenléte szükséges, és Székesfehérvárott kell történnie. Ám akadt olyan is, hogy nem az esztergomi, hanem a kalocsai érsek koronázott, és persze a helyszín is sokszor változott (Pozsony, Buda, Sopron stb.). 1687-től már bevett szokássá vált az is, hogy az esztergomi érsek a mindenkori nádorral együtt, közösen koronázott, mely egyfajta világi beleegyezést jelentett a nemesség részéről.
Pálffy számtalan érdekes történetet mesélt a korona külföldre vagy belföldi menekítése kapcsán. Tatárok, törökök, osztrákok, svédek, nácik, szovjetek elől is menekíteni kellett, de persze a magyarok mentették magyarok elől is. El is tűnt a korona, de el is lopták azt.
Kalandos útjai során Halason keresztül vihették a középkorban, de az újkorban is. A koronaőrség parancsnoka, Pajtás Ernő a kerékpáros zászlóaljnál szolgált, ő menekítette a nácik és a szovjetek elől a koronát. Garbai Sándor azt állította, hogy a Tanácsköztáraság idején ő mentette meg a pusztulástól a jelképet a kommunistáktól. Természetesen felmerült a mélykúti születésű Szvetnik Joachim ötvös-restaurátor tevékenysége is, akit sok halasi ismert.
Ma a Szent Koronát Budapesten, a Parlamentben őrzik. Pálffy Géza elmondta, hogy karácsonyra egy két kötetes új kutatási anyag is meg fog jelenni a koronáról. Kérdések és hozzászólások zárták az eseményt.
Fotó: Pásztor Gergely, Végső István
