Divatbemutatóval és fotókiállítással nyílt meg a megújult kiskunhalasi Csipkeház és Csipkemúzeum pénteken.
A megnyitón részt vett Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke és Bányai Gábor országgyűlési képviselő, valamint V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos is.
Pajor Kálmán, a Halasi Csipke Közalapítvány kuratóriumi elnöke köszöntötte a résztvevőket és ismertette a beruházás részleteit. Az elmúlt év szeptemberében kezdődött felújítás során kicserélték a Csipkeház nyílászáróit, korszerűsítették a fűtést, szigetelték az épületet, egységes burkolatot kapott a fogadótér és két kiállítóterem, továbbá kialakítottak egy akadálymentes feljárót és mosdót is.
Fülöp Róbert polgármester utalt arra, hogy az önkormányzat a 2014-2019-es ciklusban elhatározta, újragondolja a város turizmusának a jövőjét, és a turisztikai intézményrendszerének a modernizálását, így a településfejlesztési operatív program forrásait jelentős részben a turizmus fejlesztésére használta fel. Ebből már megvalósult a Thorma János Múzeum bővítése, befejezéséhez közeledik a Városháza tornyának a kilátóvá alakítása, hamarosan elkezdődik a Halasi Tánchagyományok Házának építése, a Sáfrik-féle szélmalom felújítása, a Sóstó attrakcióvá emelése is és természetesen a Csipkeház felújítása sem maradhatott ki a sorból.
Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke elmondta, Bács-Kiskun megyében több mint 63 milliárd forintnyi beruházás érkezett. Hangsúlyozta: Bács-Kiskun az országban az egyetlen megye, ahol az összes településen, tehát mind a 118 településen lesz, vagy már megvalósult fejlesztés. Ez mintegy 400 létesítmény jelent. Kiskunhalasra a turisztikai beruházások keretében érkezett a több mint hetven millió forint támogatás, amelyből a Csipkemúzeum megújulhatott. Rideg László hangsúlyozta: közös munka szükséges, hogy tovább épüljön a megye. Úgy fogalmazott: a megye csak a közösség aktív részvételével lesz igazán megye, ezért tartja kiemelt feladatnak, hogy az összefogást erősítve épüljenek tovább a megyei közösségek.
Bányai Gábor elmondta, egyedülálló a világon az a szaktudás, és minőségi munka, amit a csipkekészítés terén a halasi műhelyben a tervezők és a csipkevarró asszonyok nyújtanak. A politikus reményét fejezte ki, hogy itt nem áll meg a Csipkeház fejlesztése, hanem a jövőben tovább folytatódhat.
A kiállítás fővédnöke V. Németh Zsolt miniszteri biztos emlékeztetett, már nagyon sokan fordultak meg a Csipkeházban. Az idők változtak, de a Halasi csipke több mint egy évszázadra visszatekintő múltja rendíthetetlen állandóságot, biztonságot és stabilitást sugall.
A megújult múzeummal egy időben a Csipkeház és a csipkevarrás történetét bemutató archív időszaki fotókiállítás is nyílt, valamint A múlt kincsei a jövő csodái címmel Hrivnák Tünde divattervező halasi csipkével díszített ruhakollekcióját felvonultató divatbemutatót is tartottak.
Szécsiné Rédei Éva igazgató elmondta: a Csipkemúzeumban a bemutatószekrényeket kicserélték újakra, korszerűsítették a világítást és interaktív digitális eszközöket szereztek be. Ezek segítségével a korábbiaknál bővebb és érdekesebb információhoz juthatnak a látogatók: a virtuális csipkevarrás mellett lesz „csipkekvíz” és „csipkekirakó” is, a tájékozódást pedig a mobileszközre letölthető tárlatvezetés is segíti majd. Az igazgató elmondta: több mint hetven millió forintból, a kiskunhalasi önkormányzat által elnyert európai uniós forrásból újult meg a helyi Csipkeház és Csipkemúzeum, amelynek műhelyében jelenleg tíz csipkevarró dolgozik. A gyűjteményben ugyanis amellett, hogy emléket állítanak és bemutatják a csipkevarrás folyamatát, készítik is a csipkét és a kézimunka ki is próbálható.
Az intézményvezető hozzátette, hogy a halasi csipke rajzát Dékáni Árpád, a helyi református gimnázium rajztanára tervezte meg 1902-ben. A magyar varrott csipke újszerűen hatott, hiszen korábban főként a vert csipkét alkalmazták országszerte. A külföldön is hamar kedveltté vált, a hímzésből továbbfejlesztett technikát először a kiskunhalasi származású Markovits Mária alkalmazta, ő készítette el Dékáni Árpád tervei alapján az első halasi csipkéket 1902 decemberében. Az azóta világhírűvé vált halasi csipke első darabjait a Magyar Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállításán mutatták be.
A halasi csipke és a készítés technikája is védett, amely csak Kiskunhalason tanulható. A hatvan különféle öltéssel „dolgozó” halasi csipke alapjainak elsajátításához legalább egy év, a nagyobb munkák készítéséhez azonban három-négy év tanulás és gyakorlás szükséges. A kiskunhalasi Csipkeház a hagyományos, tornácos parasztházak mintájára 1935-ben épült városi, megyei és országos összefogással az addig összegyűjtött csipkerajz-gyűjtemény és kivarrt csipkék tárolására, bemutatására, valamint a csipkevarrók munkahelyeként, hogy ne elszórtan, egymástól távol varrjanak. Az intézmény három év múlva, a szükséges bővítést követően nyerte el mai formáját. A múzeumot később, a háború után 1957-ben újították fel, majd a már meglévő épületegyütteshez 1997-ben egy konferenciatermet építettek.
A múzeumban a látogatók történeti áttekintetést kaphatnak a halasi csipke kialakulásáról és fejlődéséről, emellett a tematikus tárlók a csipkék felhasználhatóságát mutatják be. A kész csipkék száma nagyjából ezerre tehető, a több mint ötszáz darabot számláló mintarajz-gyűjtemény pedig folyamatosan bővül, hiszen jelenleg is készülnek csipketervek.
Halasinfo/MTI – Fotók: Juhász D. Géza
