Két népszámlálás között jelentősen csökkent a város lakossága. Nézzük a részleteket!
Az otthonterkep.hu meglehetősen érdekes alkalmazása megmutatja, hogy az egyes megyék, kistérségek, illetve települések lakossága mennyivel csökkent a 2001-es és a 2011-es népszámlálás között. A változás oka egyfelől a népességfogyás, másfelől a migráció (belföldre vagy külföldre költözés, és persze a Magyarországra irányuló bevándorlás is).
Nem meglepő módon az adatok azt mutatják, hogy az ezredfordulót követő évtizedben csupán Pest és Győr-Moson-Sopron megye tudta növelni a lakosságszámát (12, illetve 2 százalékkal). A legrosszabb mutatókkal Békés megye rendelkezik, ahol 2011-ben 10 százalékkal éltek kevesebben, mint az ezredfordulón.
Bács-Kiskun megye lakossága 5 százalékkal – több mint 26 ezer fővel – csökkent. Az összképen Kecskemét és a kecskeméti kistérség javít némileg: előbbi 3,4, utóbbi 2 százalékos növekedést könyvelhetett el.
És akkor most nézzük Kiskunhalast! A város lakossága tíz év alatt mintegy 5,6 százalékkal csökkent. Ez számszerűleg azt jelenti, hogy 29.954 helyett már csak 28.285-en élnek itt (a különbség 1669). Ez azonban még mindig elmarad a kistérség lakosságának csökkenésétől, ami 8 százalékos volt. A megyében a legnegatívabb számokat a jánoshalmi kistérség (-10 százalék) és a bácsalmási kistérség (-13 százalék) produkálta.
Az adatsor értelemszerűen nem veszi figyelembe, hogy 2011 és 2014 között milyen folyamatok zajlódtak le. Tekintve azonban, hogy a kivándorlási kedv nem csökkent (sőt, a múlt évtized elejéhez képest, amikor még nem is voltunk EU-tagok, nagyobb), a helyzet vélhetően tovább romlott.
S. I.