A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság csütörtökön online kongresszust tartott, ahol szót ejtettek a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által megalkotott etikai ajánlásról, amely részletes útmutatást ad az orvosoknak arra az esetre, ha a koronavírusos betegek ellátásával már nem tud megbirkózni a rendszer erőforrások hiányában.
Ez a rendszer pedig már túlcsordult, szólt előadásában Lovas András, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztályának vezetője. Már most vannak olyan osztályok, ahol alkalmazni kellene a MOK ajánlását, ugyanis már nincs tartalék a rendszerben, az ország három pontján lévő intenzív osztályától is azt a választ kapta, hogy mindegyik telített.
Az orvosi kamara által tavasszal készített etikai útmutatásról Hegedűs Zsolt, a MOK Etikai Kollégiumának elnöke beszélt részletesebben. Elmondta, hogy az iránymutatás abban segít, hogy a súlyos, morális terhet okozó választás terhét levegye az egyes orvosok válláról, és széles körben elfogadott, etikai szempontok szerint megfogalmazott elvek mentén történhessen az ellátás, majd születhessenek meg a szükséges döntések.
Orvosi szempontból a jobban védhető életet kell előnyben részesíteni, a lehető legtöbb emberélet megmentése a cél – mondta a szakember. Priorizálni kell azokat a betegeket, akik a megfelelő terápia mellett nagyobb valószínűséggel gyógyulnak meg, szemben azokkal, akiknek erre kevesebb az esélyük. Az ajánlás szerint a döntéskor a haszonmaximalizálás elve szerint kell eljárni, figyelembe véve nemcsak a Covid-os, hanem az intézményben, régióban, vagy akár az ország valamennyi intenzív osztályán kezelt valamennyi, súlyos állapotban lévő beteget. A döntésben nem lehet figyelembe venni a beteg anyagi helyzetét, korát, fogyatékosságát, nemét, rasszát, vallását, ismertségét, a pénz elfogadása ilyen helyzetben pedig bűncselekménynek minősül – emelte ki Hegedűs Zsolt.
A döntést azonban nem a kezelő orvos hozza meg, hanem egy háromtagú ún. triázs team, amely valamennyi érintett beteg aktuális állapotát és terápiás folyamatát figyelemmel kíséri, és összeveti azt a rendelkezésre álló kapacitásokkal. Ennek az oka, hogy az ellátás során a gyógyító involválódik a beteggel való kapcsolatba, így tőle nem várható el, hogy a terápia visszavonásáról vagy terápia alóli kivonásáról döntsön – erről Berényi Tamás szólt.
A beteg kezelésében részt vevő orvosok traumatizáltsága csökkenthető azzal, hogy ők kiesnek ebből a döntéshozatali mechanizmusból, de nem minden kórháznak lesz lehetősége arra, hogy kiállítsa az ajánlás értelmében a háromfős triázs teamet – vélekedett erről Lovas András, aki azt is elmondta, az egyes intenzív osztályoknak nincsen rálátásuk arra, hogy a régióban, vagy az országban hol van üres ágy. Pedig az országos kapacitások ismerete kiemelten fontos lenne ahhoz, hogy a haszonmaximalizálás elvét szem előtt tarthassák. A főorvos szerint ez súlyos probléma, ami megkérdőjelezi, hogy megfelelően tudjuk-e alkalmazni az etikai ajánlásban foglaltakat.
Egyre több fertőzött érkezik a kórházakba, így nagyon fontos, hogy a döntések szakmai alapon szülessenek meg, és a lakosság számára is egyértelmű legyen, hogy milyen etikai elvek, tudományos adatok alapján történik az ellátás – hangsúlyozta Lovas András.
(forrás: medicalonline.hu)