„A familiaritás átalakulásától a modern bürokráciáig. A (köz-)igazgatás és a (köz-) szolgálat története Magyarországon a késő középkortól a 20. századig” című konferencián tartott előadást Egerben, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen május végén Végső István történész egy dualizmuskori városvezető életéről és ténykedéséről.
Dr. Silling Ede (1847-1923) ügyvéd 1909. január 28. és 1918. augusztus 8. között töltötte be a polgármesteri tisztséget Kiskunhalason. Soltvadkerti református lelkészi családból származott. A korabeli sajtó szerint a törekvő közéleti személyiségnek „tetterőből, nemes ambícióból és önérzetességből van az egyénisége formálva”.
A kormánypárti városvezető és a ’48-as alapokon álló, ellenzéki országgyűlési képviselő dr. Babó Mihály állandó konfliktusa 1917-ben tetőzött be. Ekkor per indult a két köztisztségviselő között, melyet Silling megnyert. A város mellett a vármegyei és az országos sajtó is foglalkozott a botrányos üggyel, egyik orgánum „kellemetlen illatú” pörnek nevezte.
Ám fegyelmi ügy is kezdődött Silling ellen. Számtalan hivatali, korrupciós, pénzügyi egyéb eset miatt végül a Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegyei Közigazgatási Bizottság 1918 nyarán felfüggesztette polgármesteri állásból dr. Silling Edét. Az ügy hátteréről, országos kitekintés keretében beszélt Végső István történész.
