A Greenpeace egy év elteltével újra Kiskunhalason járt.
A Greenpeace Magyarország nagy kérdőjelet rajzolt a Kiskunhalas belterületén álló, az egészségre és a környezetre ártalmas veszélyeshulladék-telep közvetlen közelébe. A területen évek óta folyamatos szennyezést okoznak a szabálytalanul tárolt, főleg olajokkal, festékekkel, oldószerekkel és savakkal teli hordók. A környezetvédő szervezet dr. Bándi Gyula zöldombudsmannal közösen tartott sajtóbeszélgetést a helyszínen ma arról, hogy vajon mikor és ki fog cselekedni végre, hogy eltűnjön a területről a veszélyes hulladék. A Greenpeace Magyarország azonnali intézkedést vár az állami szervektől, mielőtt az összes szennyező anyag kijut a környezetbe.
A kiskunhalasi Majsai úti telepen savak, festékek, oldószerek, olajok, egészségügyi veszélyes hulladékok, laboratóriumi vegyszerek maradékait tárolják sérült, repedt hordókban és műanyag tárolókban teljesen szabálytalanul, a szigetelés nélküli puszta földön. A Greenpeace Magyarország helyi szervezetekkel, a Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvánnyal és a szegedi székhelyű Csemete Egyesülettel közösen egy éve hívta fel a figyelmet a szennyezésre.
A telep félig nyitott épületében a hordótornyok egy része összedőlt, a vegyi anyagok sok helyen kijutottak a környezetbe, kiömlöttek a tárolóedényekből. Egy 2016 év eleji hatósági határozat kijelenti, hogy „…a veszélyes hulladékok ilyen módon történő tárolásával nincs kizárva azok környezeti elembe (talajba, illetve talajvízbe) kerülése, azaz a környezeti elemekben bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás lehetősége, tehát a környezet veszélyeztetése folyamatosan, jelenleg is fennáll.”
A Greenpeace Magyarország munkatársai a tulajdonos felügyelete mellett, a veszélyes hulladék érintése nélkül a napokban nem akkreditált módon mintát vettek két helyről a telepen: a terület közepén található töredezett betonnal borított mélyedésben összegyűlt vízből, valamint a mellette lévő homokos talajból.
[box type=”shadow” ]A nem akkreditált módon történt mintavételezés során a pocsolyában található – valószínűsíthetően esővíz és az itt található veszélyes hulladékok keverékeiből álló – folyadékban mért értékeket a talajvízre vonatkozó határértékekkel vetettük össze, mivel a vett mintához hasonló szennyezés szivároghat le a talajba. A felszíni homokos talajból véletlenszerűen vett minták szennyezettségét a földtani közegre megadott határértékekhez hasonlítottuk. Mindkettőt rendelet rögzíti: a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről. Ez irányadó a talaj- és talajvízméréseknél. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900006.KVV[/box]
Az akkreditált laborban bevizsgáltatott minták a következő eredményeket mutatták:
-
A vízben a teljes ásványolaj (TPH) mennyisége 814 µg/l volt, ami több mint nyolcszorosa a jogszabályban talajvízre megadott határértéknek.
-
A homokos talajban 663 mg/kg-ot mértünk, mely több mint hatszorosa a talajszennyezettségi határértéknek.
-
A fémek közül a cinkszennyezettség volt kiugróan magas. A vízben 5420 µg/l-t mértünk, holott a talajvizekben ennek kevesebb mint a huszada, 200 µg/l a megengedett.
-
A szintetikus szerves anyagok közül a festékekhez gyakran használt dipropilénglikol-monometil-éte
r 110 µg/l-es koncentrációja volt kiugró. Ez az anyag belélegezve izgatja a szemet és a légzőrendszert, tartósan belélegezve hatással lehet a központi idegrendszerre.
[box type=”shadow” ]Vizsgálati jegyzőkönyv, Wessling Hugary Kft., 2017. július 26. www.greenpeace.org//kiskunhalas[/box]
Annak érdekében, hogy a szennyezés minél hamarabb megszűnjön a területen, a Greenpeace Magyarország dr. Bándi Gyula zöldombudsmannal, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettessel és Fehér Péterrel, a helyi Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány vezetőjével a helyszínen egy sajtóbeszélgetés keretében arra kereste a választ, hogy mi az akadálya a gyors hatósági intézkedésnek és hogyan lehet megelőzni a veszélyes hulladékokkal való visszaéléseket. A jelenlegi jogszabályi környezet ugyanis könnyen azt eredményezheti, hogy ilyen esetekben a szennyező kibújhat a felelősség alól és másra, például az államra – azaz gyakorlatilag az adófizetőkre – háríthatja a költségeket.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy szigorítani kell a jogszabályokat: az engedélyezéskor pénzügyi garanciát kell kérni a veszélyes hulladékkal foglalkozó cégektől, hogy legyen fedezet arra az esetre, ha a cég környezeti kárt okoz. A régóta fennálló esetekben pedig nem lehet tovább várni: gyors állami beavatkozásra van szükség a lakosság és a környezet védelme érdekében.
„Azt várjuk, hogy a hatóságok mihamarabb, akár állami beavatkozással szállítsák el a környezetet és az embereket veszélyeztető hulladékot, tisztítsák meg a szennyezett területet, majd vonják felelősségre a károkozókat. Ilyen esetekben nem lehet arra várni, hogy véget érjen a hatóságok és az érintettek közötti jogi procedúra. Azonnali intézkedésre van szükség, hogy a szennyező anyagok a környezetbe kerülve ne növelhessék tovább a majdani kármentesítés költségeit” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
[box type=”shadow” ]A Bács-Reál Kft. a városszéli területen 2010-ben kapott engedélyt veszélyes hulladékok begyűjtésére, szállítására. Ezt megelőzően más cégek már 2006-tól tevékenykedtek a helyszínen. Bár a cég gyakorlatilag az első pillanattól kezdve szabálytalanul tárolta a hulladékot, a hatóságok mégsem tudták megakadályozni, hogy a területen felhalmozzanak több mint 1000 tonnányi, főleg veszélyes hulladékot. A tulajdonos már 2011-ben más nevére íratta át a céget, majd a cég csődöt jelentett. A helyi környezetvédelmi hatóság többször kötelezte eredménytelenül a Bács-Reál Kft.-t és korábbi tulajdonosát a veszélyes hulladék elszállítására. A veszélyes hulladék pedig azóta is, immár hatodik éve áll elhagyottan a telepen.[/box]
