A kedvező családpolitikai intézkedések ellenére jelentősen romlott a kétgyermekes családok jövedelmi helyzete 2013-ban, nominálértéken is csökkent az egy főre jutó jövedelmük, és nőtt körükben a relatív jövedelmi szegények aránya – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss kiadványából.
Az egygyermekes családok körében is több a szegény, mint egy évvel korábban. Csak a nagycsaládosok helyzete javult érdemben. Az adatok azt mutatják, hogy az egy- és kétgyermekesek gyermekenkénti 10 ezer forintos adókedvezménye nem hozott áttörést; az alanyi jogon járó juttatások több éve tartó befagyasztása oda vezet, hogy a munka nélküli családok gyermekei egyre mélyebb szegénységbe csúsznak.
A polgári kormány még 2011-ben vezette be a családi adókedvezményt, ami gyermekenként az egy- és kétgyermekes családok esetében 10 ezer forintot, a három vagy annál több gyermeket nevelők esetében pedig 33 ezer forintot hagy a családok zsebében. Tavaly óta a kedvezmény a személyi jövedelemadó mellett a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék terhére is érvényesíthető. Az adatok szerint azonban ez utóbbinak érdemi hatása csak a legalább három gyermeket nevelőknél volt, az egy- és kétgyermekesek esetében nem, és a 10 ezer forintos kedvezmény évről évre egyre kevesebbet ér a szegénység elleni harcban.
A nagycsaládosok helyzete ugyanakkor egyre jobb. Tavaly a három- vagy többgyermekesek reálbére 15 százalékkal nőtt, miközben havi nettó 202 ezer forintos keresetük az egy évvel korábbi 28 ezer helyett már több mint 49 ezer forinttal haladta meg a gyermektelenekét. A vásárlóerő is a nagycsaládosok esetében nőtt a legnagyobb mértékben: az elmúlt négy évben esetükben ez a mutató 37 százalékkal emelkedett, míg a gyermektelenek körében a növekedés nem érte el a 6 százalékot sem. Azonban nem minden gyermekes család vonatkozásában ilyen pozitív a kép, az egy gyermekről gondoskodók körében átlag alatti volt a vásárlóérték növekedése, és a két gyermeket nevelőknél sem sokkal jobb a helyzet.
Befagyasztott ellátások
Az adókedvezmény ráadásul csak azoknak a családoknak jár, ahol legalább az egyik szülő dolgozik, vagyis a mélyszegénységben élő családok gyermekeit nem segíti. Ezenkívül persze vannak egyéb családtámogatási formák is, amelyek szintén a gyermekes háztartások helyzetét hivatottak javítani. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az összes családtámogatási forma esetében csökkent az ellátásban részesülők száma 2014-ben, mind az előző évhez, mind 2005-höz viszonyítva.
Terhességi gyermekágyi segélyt (mai nevén csecsemőgondozási díjat) például ötödével kevesebben kaptak, mint 2005-ben. A gyermek születésétől mintegy féléves koráig járó ellátás ugyanis biztosítási jogviszonyhoz kötött, vagyis a jogosultak számának drasztikus csökkenése nemcsak azt jelzi, hogy 2012-ig évről évre kevesebb gyermek született, hanem azt is, hogy a nők mind nagyobb hányadának nincs munkaviszonya a szülést megelőzően. Hasonlóan biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátás a napi kereset alapján megállapított gyermekgondozási díj is, ennek havi átlagos összege 2013-ban 97 ezer forint volt, aminek reálértéke 2005 óta több mint 13 százalékkal emelkedett.
Változatlan arány
A fix összegű, alanyi jogon járó juttatások összege azonban 2014-ben nem változott, ami szintén a legszegényebb, munka nélküli családok gyermekeit sújtja. A gyermekgondozási segély és a 3 vagy annál több kiskorú gyermek nevelése után járó gyermeknevelési támogatás a legkisebb öregségi nyugdíjhoz kötődik, ennek 28 500 forintos összege pedig 2008 óta nem emelkedett, így ezeknek az ellátásoknak az összege sem nőtt. A családi pótlék összegét pedig már 10 éve nem emelték, és várhatóan jövőre sem fogják.
Az adatok ráadásul azt mutatják, hogy a kedvező családpolitikai intézkedések ellenére nem csökken a gyermektelen családok aránya, a gyermekeseken belül pedig határozottan nő az egygyermekesek és csökken a kétgyermekesek aránya, miközben enyhén emelkedik a nagycsaládoké. A demográfiai adatok szerint ugyanakkor, ha lassan is, de két éve folyamatosan nő a születések száma: 2014-ben 2819 fővel született több gyermek, mint egy évvel korábban, ez 3,2 százalékos emelkedés, az idei év első negyedéve pedig a tavalyi azonos időszakot is felülmúlta: idén március végéig 703-mal jött világra több gyerek, mint 2014 azonos időszakában, a növekedés mértéke 3,3 százalékos.
2013-ban a gyermekes háztartásokban az egy főre jutó nettó jövedelem 793 ezer forint volt, ez 1,1 százalékkal több, mint az előző évben. A gyermeket nevelő háztartások közül azonban a két gyermeket nevelők jövedelme nominálértéken is csökkent, ráadásul jelentősen, 3,5 százalékkal. Az egyszülős háztartások jövedelme 4,8, a nagycsaládosoké 2,8, az egy gyermeket nevelőké 2,3 százalékkal emelkedett. Figyelembe véve az 1,7 százalékos inflációt, reálértéken a kétgyermekesek jövedelmi helyzete jelentősen romlott. Ezzel szemben a gyermektelen háztartások jövedelme 2,9 százalékkal emelkedett, és az országos átlagnál 25 százalékkal magasabb volt. A gyermeket nevelő családok nettó jövedelme az országos átlag alig 78, a gyermektelen családok egy főre jutó jövedelmének alig 62 százalékát tette ki.
Közel másfél millióan a szegénységi küszöb alatt
Az Európai Unióban elfogadott konvenció szerint az adott országra vonatkozó mediánjövedelem 60 százalékának megfelelő, vagy annál alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számítanak szegénynek. Ezzel a számítással Magyarországon 2013-ban a teljes népesség 14,6 százaléka bizonyult szegénynek, azaz 1,4 millió ember élt a relatív szegénységi küszöb alatt. A jövedelmi szegénység kockázatát Magyarországon leginkább két tényező befolyásolja: az egyik a munkaerő-piaci aktivitás, a másik pedig a gyermekvállalás. A KSH szerint a munkanélküliek között 8,5-szer nagyobb a szegények aránya 2013-ban, mint a foglalkoztatottak között, de sajnos az igaz, hogy minél több gyermek él egy háztartásban, annál nagyobb valószínűséggel lesz a család szegény.
Összességében 2013-ban is nőtt a szegénységben élő gyermekes családok aránya: míg 2012-ben e csoport 19,1 százaléka számított szegénynek, addig 2013-ban már a 20,7 százalékuk. A legveszélyeztetettebbek az egyszülős és a három vagy több gyermeket nevelő családok, de a családtámogatási rendszer sokat segít rajtuk, ugyanis a támogatások esetükben a KSH szerint a kétharmadára csökkentik a szegénységi kockázatot. A nagycsaládosok körében csökkent a szegények aránya, 2013-ban az ilyen családok 31,5 százaléka számított szegénynek, szemben a 2012-es 33,4 százalékos mutatóval. Az egy- és a kétgyermekesek körében azonban fordított a helyzet: előbbiek esetében 12-ről 13,2 százalékra, utóbbiaknál 12,3-ról 14,2 százalékra nőtt a szegény családok aránya. A kétgyermekesek helyzetén valamit javíthat, hogy jövőre gyermekenként 2500 forinttal nő a kedvezmény, és a kormányzati ígéretek szerint 2019-ig megduplázzák annak összegét. A szegénység kockázata a korral csökken: míg a gyerekek 24,6, százaléka szegény, addig az aktív korúak 14,5, a 65 év felettieknek pedig mindössze 4,2 százaléka az.