Erre számos egyszerű, közismert módszer létezik, de ajánlunk olyat is, ami a meglévő – közkeletű – metódusok kombinálásából, illetve egy kis pluszötletből fakad.
Iszonyatos melegben a lakásunk hűtése fontos, hiszen ha nap közben otthon vagyunk, akkor el kell kerülnünk a hőgutát. De a munkába járóknak is lényeges, hogy éjjelente ki tudják pihenni magukat. Márpedig kánikula idején az éjszakai alvás is nehezen szokott menni. Néhány tippet összegyűjtöttünk most, ami segítheti a lakásunk légkondicionáló nélküli hűvösen tartását.
Mielőtt erre rátérnénk, a legfontosabb hangsúlyozni, hogy nagy melegben a megfelelő mennyiségű folyadék, és elsősorban víz fogyasztása ajánlatos, ez az egyik legfontosabb óvintézkedés, akárhol tartózkodunk: lakásban, utcán vagy a munkahelyünkön.
1. Sötétítsünk!
Engedjük le a redőnyt, a rolót és húzzuk be a függönyöket. Csukjuk be a spalettákat, ha régi házban lakunk. (Természetesen az ablakokat is zárjuk be, hogy ne jöjjön be a meleg nap közben.) Vagyis röviden: tegyünk meg mindent, hogy a napsugárzás a legkevésbé érje a lakásunkat, házunkat, és a kinti meleg ne jöjjön be. Ez a legdöntőbb, és legjobban ismert módszer, hosszan nem is magyaráznánk ennek a jelentőségét.
2. Éjszaka nyissunk ablakot!
Éjszaka lehűl a levegő, még kánikula idején is. Ilyenkor minden nagyobb nyílászárót, amennyire lehetséges, tartsunk nyitva. Pihenten ébredhetünk, ha a hűsebb éjjeleket kihasználjuk. A légmozgás elősegítésére ne csak a külső, hanem a belső nyílászárókat is hagyjuk nyitva, akár a konyhaajtót vagy a fürdőszobáét is.
3. Legyen légmozgás!
A redőnyök leengedésével, a függönyök behúzásával valójában nemcsak sötétítünk, hanem „szigetelünk” is. Télen a benti meleget óvjuk, nyáron a kintit próbáljuk távol tartani. A szigetelés azonban a légáramlás csökkentését is jelenti, ezért jó, ha van egy ventilátorunk, ami kellemes szellőt biztosít mindennek ellenére az otthonunkban. Ventilátor lehet a plafonon is, de a szobai ventilátorokat könnyebben áthelyezhetjük szükség esetén.
Minél nagyobb a lakás vagy a ház, annál nagyobb és különbözőbb ventilációs technikákra lehet szükség, így például a többszintes házakban fontos, hogy a magasabb szintekre az alsóbb, hűvösebb szobákból jusson fel a kellemesen hűs levegő. Ventilátor nélkül is elősegíthetjük a légmozgást: kora reggel, kereszthuzatot csinálva hűthetjük a lakást.
3. Kombináljuk a ventilátorunkat, csináljunk „házi légkondit”!
Ha valaki különböző okokból nem akar klímaberendezést, a legegyszerűbb eszközökkel készíthet magának „házi légkondit”. Ennek a lényege egy ventilátor, amelynek fuvallatát egy nagy fémtálnyi sózott jég fölé tereljük. (A só miatt a víz olvadási pontja alacsonyabbá válik – ami télen a jégmentesítésre jó, az nyáron a „szuperhűtést” segíti elő.) A párolgó víz lehűti a környező levegőt, amit a ventilátor szétoszt a lakásban.
Egy bonyolultabb módszerrel a nem tele, hanem csak 80 százalékig töltött palackokba sós vizet fagyasztunk le. (Azért nem töltjük tele őket, nehogy szétfagyjanak.) Majd a sós vizes szuperhűtött palackokat szintén egy nagy fémtálnyi vízbe rakjuk, és ezt párologtatjuk és oszlatjuk szét ventilátorral a lakásban.
4. Csökkentsük a hő- és páraforrásokat!
Ne főzzünk, vagy ne sokat, együnk hideg ételeket. Ha lehet, akkor a kinti grillezést ajánlják a szakértők, illetve a mikrosütő használatát. Ne vegyünk meleg fürdőt, ami a lakást forró gőzzel tölti meg. Kapcsoljuk ki azokat az elektromos berendezéseket, számítógépeket, amely maguk is hőt termelnek, de nincs szükségünk éppen rájuk.
5. Tegyünk fehér textilt a bútorokra!
Nemcsak pszichológiailag „hűt le” minket a fehér vászonnal borított bútor, hanem tényleg kevésbé „szívja be magát a meleg” – leegyszerűsítve a fehér szín visszaverő hatásán alapuló fizikai folyamatokat – a berendezési tárgyakba.