A desszertborok eredete az ókorba vezethető vissza, de a középkorban is igen népszerűek voltak, ételek és italok édesítésére is használták, illetve különböző vallási szertartások során. A legelismertebb az édes fehérbor volt, de léteznek vörös változatai is.
Késői szüret
A Borsuttogó desszertborainak kínálatában is többféle édes nedűt találunk, mely egyébként többféleképpen is készülhet. Az ókorban ezek még nem olyan ízűek voltak, mint manapság, hiszen a rómaiak például mindössze annyit tettek, hogy mézzel édesítették borukat.
Ez a gyakorlat egészen a reneszánszig folytatódott, amikor is Franciaországban és Németországban elkezdték gyártani a klasszikus értelemben vett desszertborokat – és egyébként ezek az országok híresek arról ma is, hogy a világ legjobbjait kínálják.
A készítésük többféleképp történhet, az egyik mód, hogy a szőlőt későn szüretelik le, akkor, amikor a szemek már szinte mazsolává válnak. A francia borok közül a sauternes, a németek közül pedig a spatlese és az auslese sorolható ide.
Nemes rothadás
Ilyenkor az érett szőlőszemek mazsolává töppednek, egy botrytis cinerea nevű gomba fedi be őket, és ez elindítja a nemes rothadást. Ehhez megfelelő időjárási körülmények is szükségesek, ami a ködös, nyirkos reggeleket és a napsütéses meleg délutánokat jelenti.
Ez a gomba bevonja a szőlőszemeket, és kiszívja a nedvességtartalmat, miközben a cukor így koncentráltabban lesz jelen. Ilyenkor nagyon fontos a kézi szüretelés és a gondos válogatás, mint hazánk kiváló desszertbora, a tokaji aszú esetében is.
Az aszúnál mindig látjuk a puttonyszámot, ami azt jelenti, hogy hány puttony aszúszőlőszemet adnak egy gönci hordónyi musthoz vagy borhoz. Egy puttony 25 kg, míg egy hordó 136 literes. Értelemszerűen minél magasabb a puttonyszám, a bor annál édesebb.
Egy másik különlegesség a jégbor, mint ahogy a nevében is benne van, a szőlőt akkor szedik le, amikor már a szemek megfagytak – ilyenkor is igen nagy cukor- és savtartalommal lehet számolni.
Plusz alkohollal
A desszertborok egy másik készítési módja az, amikor plusz alkoholt adnak a borhoz, ilyen a madeira, a portói, a marsala és a malaga is. A leghíresebb desszertborok hazája Európa, itt találjuk az édes borok legkiválóbb példáit.
A világos és gyümölcsös fehérbortól a testes vörösig terjednek, intenzív csokoládé vagy karamell ízekkel. Európa mellett azonban más régiókban is kiváló desszertborok készülnek, például Kaliforniában és Ausztráliában. A desszertborok hosszú története évszázadokra és kontinensekre terjed ki, az ókori Rómától a mai Kaliforniáig ezek az édes finomságok igazán különleges ízélményt nyújtanak egy-egy vacsora után vagy más különleges alkalmon.
A desszertborokat többféleképp fogyaszthatjuk, például aperitifként és desszertek mellé is, utóbbi esetben arra kell figyelni, hogy mindig a bor legyen az édesebb.