Idén augusztus 12-13-ára esik az augusztusi meteorraj maximuma, és bár a Hold fénye a halványabb meteorokat elrejti majd a szemünk elől, érdemes lesz fennmaradni, hogy ennek a páratlan légköri jelenségnek a tanúi lehessünk.
Mik is valójában a hullócsillagok?
Természetesen nem valódi csillagok. A Perszeusz meteorrajt az űrben keringő, többnyire homokszem méretű sziklatörmelék, az úgynevezett Swift-Tuttle-üstökös lemorzsolódott maradványai alkotják. Ezek az apró darabkák több mint 100 ezer kilométer per órás sebességgel csapódnak be a Föld légkörébe. A súrlódás következtében felhevülnek, és látványos fénycsóvát húzva elpárolognak, elégnek. Időnként előfordulhat, hogy egy-egy nagyobb test eléri a földfelszínt. Az ilyen, űrből származó kőzeteket meteoritoknak nevezzük. Kifejezetten értékesnek számítanak, bár avatatlan szemek könnyedén összekeverhetik a közönséges kaviccsal.
Mikor csapódnak be a Föld légkörébe?
Bolygónk július 17. és augusztus 24. között keresztezi a Swift-Tuttle-üstökös pályája körüli törmelékfelhőt, vagyis ebben az időszakban bármikor láthatunk hullócsillagokat. A jelenség maximuma azonban augusztus 12-e és 13-a éjszakájára esik, ilyenkor óránként akár száznál is több meteor húzhat el felettünk az égbolton. Az esti és hajnali órákban ritkább a csillaghullás, viszont ilyenkor figyelhetjük meg a közel vízszintesen haladó, színes csóvát húzó, úgynevezett földsúroló meteorokat. Késő éjjel több, de meredekebben érkező hullócsillagot láthatunk. A legnagyobb aktivitás az éjfél utáni órákban várható.
Honnan figyelhetjük meg a jelenséget?
A hullócsillagokat kivilágított utcáról nagyon nehéz észrevenni. Sötét helyet válasszunk a megfigyelésre, amely a lehető legtávolabb legyen a települések horizonton derengő fényeitől! (A Kaposvár melletti Zselici Csillagpark ideális helyszín, hiszen az országban itt az egyik legalacsonyabb a fényszennyezés.)
Forrás: femina.hu
Fotó: welovebudapest.com