Számos, a gazdasági társaságokra vonatkozó szabály változik a március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján.
Az új Ptk. az eddigi gazdasági társasági formákat megtartja, így a személyegyesítő típusú közkereseti- illetve betéti társaságot, továbbá a vagyonegyesítő típusú korlátolt felelősségű- és részvény társaságot. Ezek mellett a szövetkezet és az egyesülés olyan jogi személy, amely gazdasági tevékenységet (is) folytat, de nem minősül gazdasági társaságnak.
A változó szabályok nagy része az egyszerűsítést, a társaságok működésének megkönnyítését szolgálja, az alapító dokumentumok tartalma például sokkal szabadabb lehet, a kötelezően megfogalmazott tartalmat azonban nem lehet megkerülni, mivel akkor a cégbíróság nem jegyzi be a társaságot.
Az új Ptk. a jogi személyek körében szabályozza a gazdasági társaságokat is, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes társaságok tagjai ne feleljenek korlátlanul a vagyonnal nem fedezett tartozásokért. A közkereseti társaság tagjainak, továbbá a betéti társaság beltagjainak ugyanis továbbra is korlátlan a felelősségük. A nonprofit jelleg kimaradt a társaságok szabályai közül. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy egy gazdasági társaság a létesítő okiratában úgy döntsön: a nyereségét visszaforgatja az alaptevékenységébe.
Március 15-től minden gazdasági társaság jogi személy lesz. A jogi személynek jogai és kötelezettségei lehetnek, de ezek nem terjedhetnek ki az olyan jogokra és kötelezettségekre, amelyek személyhez kötődnek. A jogi személynek van saját neve, a tagjaitól elkülönült vagyona, és az ügyvezetését, valamint képviseletét ellátó szervezete is.
A gazdasági társaság alapítása a létesítő okirat – a társasági szerződés – aláírásával kezdődik, amelyet közjegyzői okiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Vannak olyan tevékenységek, amelyeket csak akkor végezhet egy cég, ha arra képesítéssel rendelkező személlyel rendelkezik. Az ilyen személy akár munkaviszonyban, akár polgári – például megbízási – jogviszonyban állhat a társasággal.
Az alaptőkéhez való nem pénzbeli hozzájárulást – az apportot – úgy szabályozza az új Ptk., hogy az lehet követelés is, amennyiben azt az adós elismerte, vagy jogerős bírósági határozaton alapul. Azt azonban nem engedi meg a törvény, hogy valaki az apportot „ledolgozza” a társaságban. Az apport értékét a társaság tagjainak kell elfogadniuk. Azok, akik a szolgáltatáskori értéknél nagyobb értéken fogadták el az apportot, az ebből eredő kárért ugyan úgy felelnek, mint aki azt értéken felül beadta a társaságba.
A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő látja el, mégpedig munkaviszonyban, vagy pedig megbízás alapján. Az ő munkáját a cégvezetők segítik. Annak sincs akadálya, hogy a társaság telephelyeit – korlátozott hatáskörű – cégvezetők irányítsák. A vezető tisztségviselő a cég jogutód nélküli megszűntekor is felel a hitelezők kielégítetlen követeléseiért. Ennek azonban az a feltétele, hogy a vezető tisztségviselő – a fizetésképtelenség beállta után – nem vette figyelembe a hitelezők érdekeit.
Amennyiben a társaság saját tőkéje – két egymást követő évben – nem érte el a törvényben előírt jegyzett tőkét, akkor át kell alakulnia olyan társasággá, amely a kötelező tőke-előírásnak megfelel.
Forrás: napigazdasag.hu