A Városháza – az utóbbi időszakban beérkezett kérdések nyomán- tájékoztatót tett közzé a gazdálkodók számára az őstermelői támogatásokról. Figyelembe kell-e venni az iparűzési adó kiszámításánál? Alapja-e az iparűzési adónak? A válaszok:
Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény értelmező rendelkezésének
52.§ 26. pont:
„Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző:
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
b)a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,
c)a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,
d)egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak;”
52.§ (22) Nettó árbevétel:
g) bekezdése szerint: „ a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó, a 26. pont a) és b) alpontja szerinti vállalkozónál: a tevékenységvégzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott – általános forgalmi adó nélküli – ellenérték, növelve a kompenzációs felárral és csökkentveaz adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, hogy azt bevételként elszámolta, továbbá azon bevétellel, amelyet a számvitelről szóló törvény alapján egyéb bevételként kellene elszámolni”;
2000. évi C. törvény a számvitelről:
77.§ (1) bekezdés: „Az egyéb bevételek között kell elszámolni:
a) a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket,
b) a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések összegét,
c) a behajthatatlannak minősített – és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt – követelésekre kapott összeget,
d)a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét,
e) a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által fizetett termékpálya-szabályozás összegét,
(2) bekezdés :amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Az a)-f) pontokban meghatározottak egyéb bevételkénti elszámolásának nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha e törvény, illetve más jogszabály eltérően rendelkezik”.
A fent idézett törvényekre figyelemmel az őstermelőként kapott támogatások iparűzési adó kiszámításának figyelembevételével kapcsolatban álláspontunk megegyezik az IRÁNYADÓ magazinban megjelent és az alábbiakban idézett cikkben foglaltakkal.
„Az őstermelő akkor számít az iparűzési adó alapjának, ha az őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben a 600.000 forintot meghaladja. Őstermelő tevékenységből származó bevételnek számít a támogatás, kivéve azokat a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra kapott támogatásokat, melyeket az Szjatv.7§(1) bekezdés v)pontja alapján- választása szerint- nem köteles sem bevételként, sem költségként elszámolni. A földalapú támogatás például egyértelműen bevétel, ott nem lehet variálni.De ez csak a történet eleje, mivel itt még csak azt döntöttük el, hogy iparűzésiadó-alany lesz-e vagy sem.
A tényleges iparűzésiadó-alap számításakor a nettó árbevételből indulunk ki. A nettó árbevételbe csak a termékértékesítés, szolgáltatás ellenértéke tartozik, tehát az iparűzési adó alapjába az őstermelők támogatásának a 99%-a nem fog beletartozni (ha létezik egyáltalán árat befolyásoló direkt támogatás, akkor az lehetne iparűzésiadó-alap).
Összefoglalva:Amikor az iparűzési adó alanyiságot vizsgálom, akkor számolok a támogatással, de amikor a tényleges iparűzésiadó-alapot számolom, akkor már nem”.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény:
Szja tv. 7.§(1) bekezdés v) pontja: „a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást (ideértve azt a támogatást is, amelyet a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján az önálló tevékenységének megkezdésével összefüggésben, a megkezdést megelőzően, továbbá gazdasági társaságba történő belépésével, gazdasági társaság alapításával összefüggésben felmerült költségei fedezetére kap, azzal, hogy amennyiben a támogatás összegét a magánszemély gazdasági társaság alapítására fordítja, az a rész nem minősül bevételnek, amelyet ténylegesen is a gazdasági társaság rendelkezésére bocsát), feltéve, hogy a cél szerinti felhasználás révén teljesített kiadás alapján a magánszemély költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) egyáltalán nem számolt el;”
Forrás: kiskunhalas.hu
