Last Updated on
május 22nd, 2018 12:41 du.
Mester Sándor régóta foglakozik a tanyákkal, a tanyák történetével, az ott élők helyzetével, sorsuknak alakulásával. Pár éve egy nagyobb tanulmányt készített, melyben azt vizsgálta, hogyan változtak meg a „tanyán élés” feltételei, módosult-e és hogyan az ott élők szociális összetétele, mely problémák maradtak meg, és milyen új jelenségek ismerhetők fel.
Új elemként alkotta meg a „szociális menekülők” fogalmát, melyet azokra alkalmazott, alkalmaz, akik nem több generáció óta ott élnek, nem oda születtek, nem abban a környezetben szocializálódtak, és nem feltétlenül tudatosan, tervezetten „választották a kivonulást a tömegből”, vagy a „vidéki gazdálkodás, önfenntartás, megélhetés lehetőségét, örömeit keresik”, hanem valamely társadalmi élethelyzet változásának valós, vagy bekövetkezéssel fenyegető kényszerítő oka irányította figyelmüket a tanyák felé.
Azokról szólt, akik az eladósodás, a rossz lakásviszonyok, vagy éppen már az „árverezés, kilakoltatás réme” elől menekülve választják lakó és élőhelyükül a tanyát. Sokan átmenetinek gondolják ezt a lépést, vannak, akik gyermekekkel költöznek ki, gyakran messze az orvostól, iskolától, bolttól, vagy „csupáncsak” magától a kövesúttól. Többnyire a megvásárolt épület rossz állapotban van, a kert elhanyagolt, no és persze sokan eleve nem is igazán értenek ahhoz, hogy „megtermeljék, amire szükség lehet.
Diagnosztizálható egy „újratanyásodási folyamat”, aminek vannak jó oldalai is: gazdálkodás, megfelelő és természet közeli lakókörnyezet, pihenő, üdülő funkció, de vannak negatív hatások is, amik főleg az idősek és a gyermekek esetében nem kevés kockázatot jelentenek azok számára, akik tőke, hozzáértés és stabil megélhetési források hiányában „választják” ezt az életmódot.
Mester több helyen beszélt erről a kutatásáról, eredményeiről, megállapításairól. Ennek köszönhetően az Acta Medicinae et Sociologica – a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának tudományos folyóirata – felkérte, hogy eredményeinek, megállapításainak egy részt foglalja össze és publikálja. Ez megtörtént 2017. végén, és a közelmúltban megjelent a folyóirat elektronikus kiadása, a napokban készül el a nyomtatott változat is.
A tanulmány címe: Mester Sándor : „Maradók” és „szociális menekülők” – a tanyahasználat alakulásának és változásának egyes tendenciái Kiskunhalason és környékén az elmúlt két évtizedben.
A folyóirat ezen – múlt év utolsó negyedévi – száma egyébiránt is főként a tanyákra fókuszál.
Pásztor István ír az 100 fő alatti településeinkről népességföldrajzi aspektusból, „Szarvák Tibor és Nagyné Varga Ilona : Tanyáink sorsa az Alföld szívében” címmel közöl izgalmas értekezést a Jász-Nagykun-Szolnok megyei tanyás térségekről.
Mester Sándoré nekünk azért lehet érdekesebb, izgalmasabb, mert – érthetően – Kiskunhalasi és környékbeli kutatási eredményekre támaszkodik, bevezető részében zömmel helytörténet adalékokkal.
Ajánljuk az olvasók, érdeklődők, halasiak, dél-alföldiek szíves figyelmébe, ma még elektronikus, letölthető változatban: http://epa.oszk.hu/.pdf
A folyóirat oldala:
http://ams.foh.unideb.hu/
