Bemutatták a Légy erős és bátor! című, kormányzati támogatással megjelent, az általános iskola hatodik osztályosai számára készült zsidó hittankönyvet Kiskunhalason.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára – miután felidézte a hanuka, a fény ünnepe történetét – elmondta: a zsidók az 5783. zsinagógai évben a bátorságot, a hitet és a hagyománytiszteletet ünneplik ebben az időszakban.
Kiemelte: a történelem és a hittankönyvek egyrészt tanítanak, másrészt sok tekintetben nevelnek. A múlt mellett arra is tanítanak, hogy a jövőbe a hit, a közösség és a hagyományok megőrzésén át vezet az út – fűzte hozzá.
Az államtitkár szerint jelenleg értékválság tapasztalható a világban mindenhol, és azok a nemzetek, népek és egyházi közösségek maradnak csak fenn, akik amellett, hogy meg merik őrizni, tovább is „merik adni” hagyományaikat. Azok azonban, „akik beolvadnak, a hitet, a tanítást és a parancsokat feladják, azok előbb vagy utóbb el fognak tűnni” – fogalmazott.
Soltész Miklós hangsúlyozta: hisz abban, hogy a magyarországi egyházi közösségek, legyenek azok keresztény vagy a zsidó közösségekhez tartozó felekezetek, ha továbbra is kitartanak a hagyománytisztelet és az istenhit mellett, akkor az biztosan a megmaradásukat szolgálja. Ebben is segíthet a mostani hittankönyv, a sorozat hatodik osztályos diákoknak készült Légy erős és bátor! című része – fűzte hozzá.
Az államtitkár azt mondta: „Góliátot legyőző Dávidként, illetve a zsidó vallásszabadságért síkra szálló Makkabeus Júdásként viselkedve, biztos, hogy mind hitben, mind nemzetben, mind pedig közösségben meg fogunk maradni”.
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az eseményen rámutatott: a hittankönyv címe is utal arra, hogy a világban most valóban mindenkinek erősnek és bátornak kell lennie, hiszen úgy a zsidó, mint a keresztény közösségeket komoly kihívások, fenyegetések érték az elmúlt években Európában és Európán kívül is.
A helyettes államtitkár szerint a jelen helyzetben össze kell tartani, s ebben „az azonos gyökérből fakadó hit segítheti a közösségeket”. Felidézte: a magyar kormány évtizedek óta fontos feladatának tartja, hogy a zsidókat illetően a tankönyvek tartalma a zsidó közösségekkel egyeztetett és általuk jóváhagyott legyen. Hangsúlyozta: különösen ki kell emelni a holokauszt kérdését, amely az emberiség egyik legsúlyosabb tragédiája, és éppen ezért a magyar kormány a rendszerváltást követően mindent megtett annak érdekében, hogy az áldozatokat és a hozzátartozóikat megfelelő kárpótlásban részesítse, és ezt a folyamatot továbbra is fenntartja.
Szalay-Bobrovniczky Vince szerint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Mazsihisz közép-magyarországi régiójában zajló és a Magyarhoni Zsidó Imaegylet, a Zsima tevékenysége példaértékű. Az oktatásban való részvételük, a gyermekekkel és fiatalokkal, a magyarországi és már a határon túli magyar zsidó közösségekkel való tevékenységük minden támogatást megérdemel.
Feldmájer Péter, a Mazsihisz közép-magyarországi területi csoportjának elnöke hangsúlyozta: évszázadok lánca húzódik keresztül az idők folyamán, amely nem csak az őseivel köti össze a ma emberét, hanem a nagyszüleivel, szüleivel is, és ehhez csatlakoznak a gyermekek is.
A hittankönyvet „láncszemnek” nevezte az idők folyamatában. „Sokat tettek azért gonosz emberek, hogy megszakadjon a normális magyar-zsidó történelem láncolata” – mondta. A könyv azonban bizonyítja, hogy az összefogás a láncokat újra tudja kovácsolni – tette hozzá.
Róna Tamás főrabbi, a tankönyv egyik szerzője elmondta, hogy a könyv további szerzői Vasadi Péter vallástanár, Galuska László Pál irodalomtörténész, Majoros Gyula képzőművész, Csikós György grafikusművész és Mezei Mónika történész, a kötet nyelvi lektora voltak.
Felidézte: a hanuka, a fény ünnepén az ablakba kitett gyertyatartó azt jelképezi, hogy „a nemzet egységessége érdekében a nehéz időkben is egymást erősítve minden család, minden ember oda adja a fényt, a saját lelki világosságát a közösségnek”.
Bányai Gábor (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője kifejtette: a hívő emberek egy dolgot biztosan tudnak, mégpedig hogy van remény, van az életüknek értelme, hiszen megtalálták az Istent, megtalálták az üdvösség útját, és tudják, hogyan kell oda eljutni. És, ha ezt meg lehet tanítani már gyermekkorban, az nagy áldás – tette hozzá. Mint mondta: a most kiadott hittankönyv a tanítás mellett azt a kultúrát is bemutatja, amelyet a zsidó nép képvisel.
Kuris István László (Fidesz-KDNP), Kiskunhalas alpolgármestere reményét fejezte ki, hogy az egyházi közösségek – hitéleti, kulturális és szociális feladataik mellett – az oktatásban is jól együtt tudnak működni Kiskunhalason és országos szinten is, mind a felnőttek, mind a gyermekek javára.
A hittankönyv bemutatójának kezdetén a nyolc plusz egy ágú gyertyatartó, a hanukia három gyertyáját Róna Tamás főrabbi, az adventi koszorú négy gyertyáját pedig Seffer Attila plébános gyújtotta meg.
Ritter Nándorné, a Kiskunhalasi Zsidó Hitközség elnöke elmondta: a fellobbanó lángok egyszerre hirdetik és szimbolizálják az olaj csodáját, és a várakozás, a lelki elmélyülés időszakát. Az adventi koszorú és a hanukia gyertyáiban közös még a hit ereje is, amitől az apró lángok hatalmas erővel bírnak. „A dolgunk hinni, bízni és tenni: hinni az örökkévalót, bízni a kegyelmében, és tenni azt, amit ránk bízott” – fogalmazott.