Több közös pont is van a megyei területfejlesztési program és a halasi képviselő-testület által elfogadott, „Találjuk ki Kiskunhalas jövőjét 2014-2020” címet viselő koncepció között.
A következő – 2014-től 2020-ig tartó – Európai Uniós fejlesztési ciklusban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) Bács-Kiskun Megye 11 járása összesen 22,3 milliárd forinthoz jut majd. Ezen belül a kiskunhalasi járásban 2,3 milliárdot költhetnek településfejlesztésre 2020-ig.
Nemrégiben jelent meg Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programja – legalábbis az úgynevezett “egyeztetési változat”. Ez az anyag tartalmazza, hogy a járási ötletadók “körülbelül” mire költenék el ezt a pénzt (ami egyébként csak egy szelete a reménybeli uniós támogatásoknak).
A tervezetből úgy tűnik, hogy Kiskunhalas fő kitörési pontjának a turizmust, azon belül is a fürdőfejlesztést tekintik az illetékesek, de említésre kerül az ipari park bővítése és új szolgáltatásokkal való ellátása is.
De nézzük, mi szerepel az egyes projektcsomagokban!
Az anyag első helyen említi – járási szinten – az útjavításokat és útépítéseket, ezen belül a kerékpárút építést, továbbá a buszmegállók, -állomások kialakítását, fejlesztését. Mindez a munkaerő „mobilitását” is szolgálnák, ami nagyjából azt jelenti, hogy ez emberek könnyebben tudnának eljutni a munkahelyükre.
Külön csomagban szerepel az önkormányzati intézmények energiahatékonysági felújítása és a megújuló energiák hasznosítása. A nyílászáró cserék, utólagos épület-hőszigetelések, s az energiaellátás korszerűbb technikával vagy megújulóval való kiváltása jelentős megtakarítást jelent az önkormányzatoknak.
Hangsúlyos rész a szociális intézményrendszer fejlesztése, bővítése is (szociális intézmények, bentlakásos és nappali ellátást biztosító intézmények, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok, családok átmeneti otthona, idősek otthona, önkormányzati konyhák felújítása, kialakítása, korszerűsítése).
A munkába állást segítenék a bölcsődék, óvodák, családi napközik épületeinek felújítása, kialakítása, akadálymentesítése, jelenleg hiányzó funkciókkal való bővítése.
A települések turisztikai vonzerejét az országos vagy helyi védettség alatt álló kulturális és természeti értékek fejlesztése, felújítása növelné. A helyi identitást és kohéziót pedig többek között a civil szervezetek támogatásával, valamint olyan akciók finanszírozásával erősítenék mint például a térségi, helyi fogyasztás és vásárlás ösztönzése.
Közös pontok
A halasi képviselő-testület által múlt héten elfogadott, Jekő Attila képviselő által szerkesztett, „Találjuk ki Kiskunhalas jövőjét 2014-2020” címet viselő városi fejlesztési program is elsők között említi az idegenforgalom jelentőségét, és azon belül a fürdőfejlesztést, sőt – a kórház közelsége miatt – egy vízgyógyászati központ kialakítását. Ugyanakkor az anyagban szerepel a hatékonyabb koordináció, a tudatosabb városmarketing igénye (aminek egyébként az utóbbi időben már voltak jelei, például a turizmus kiállításon való jelenlétünkkel).
Szintén említi a halasi terv a kerékpárutak építését, a városon belül, valamint Halas és a szomszédos települések között egyaránt. Ez a koncepció egyébként illeszkedik a megyei vezetés által megfogalmazott, Szerbiába átnyúló kerékpárút tervébe.
Ami a szociális ellátórendszer fejlesztését illeti, a halasi tervben is hangsúlyosan szerepel egy nyugdíjasház kialakítása, illetve a meglévő intézmények felújítása, korszerűsítése. Szintén megjelenik az elképzelések között a bölcsődék, óvodák folyamatos fejlesztése, a működési feltételek magas szintű biztosítása.
A megyei elképzelésekhez hasonlóan a halasi koncepcióban is fontos szerepet kapott a helyi identitás és a kohézió erősítése: ezt egyebek között a helyi sportélet megújításával, valamint a civil szervezetek munkájának összehangolásával, mi több, anyagi támogatásával valósítanák meg.
Halasinfo
