Nem összeegyeztethető az uniós joggal, hogy Magyarország lehetővé tette, hogy évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, főzetni – mondta ki csütörtöki ítéletében az Európai Unió bírósága.
A kormány elkötelezett a házi pálinkafőzés megtartása mellett és azt szeretné, ha a magyar kulturális örökség részét képező hagyomány tovább élne Magyarországon – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az Európai Unió bíróságának ítéletére.
Az NGM kiemelte: a döntést követően a kormány megkezdi a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal és mindent elkövet azért, hogy a pálinkafőzés hagyományai „az Európai Unió engedte kereteken belül” tovább élhessenek Magyarországon. A minisztérium felidézi, hogy Brüsszel 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, „mert az Orbán kormány részben a hagyományaink megőrzése érdekében eltörölte a bérfőzési szeszadót a házi pálinkafőzésnél”.
Az NGM szerint ugyanakkor a pálinkafőzés a történelmi hagyományok alapján a magyar kulturális örökség része, így Magyarország más uniós államokhoz hasonlóan ragaszkodik a saját tradíciójához. A kormány részben ennek a hagyománynak a megőrzéséért teremtette meg – a bérfőzési szeszadó eltörlésével – a házi pálinkafőzés szabadságát 2010-ben, a választások után – közölték. Az intézkedéssel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot, Szlovéniát, Portugáliát is – hangsúlyozza az NGM.
A Bíróság indoklása szerint az uniós jog arra kötelezi a tagállamokat, hogy olyan jövedéki adót vessenek ki az etilalkoholra, amelynek a bortól és a sörtől eltérő alkoholtartalmú italokra vonatkozó minimumösszege 550 euró a tiszta alkohol egy hektoliterére.
Mindazonáltal Magyarország kedvezményes jövedéki adómértéket alkalmazhat a szeszfőzdében gyümölcstermesztők által átadott gyümölcsből előállított és a termesztők személyes fogyasztására szánt alkoholra. A kedvezményes jövedékiadó-mérték nem lehet azonban alacsonyabb az alkoholra vonatkozó általános nemzeti jövedékiadó-kulcs 50%-ánál és alkalmazása évente és gyümölcstermesztő háztartásonként nem haladhatja meg az 50 liter alkoholt, áll a Bíróság ítéletében
A Bíróság az ítéletében megállapította, hogy az alkoholtartalmú italok jövedéki adójáról szóló irányelv meghatározza azon eseteket, amelyekben ezen italok mentesülhetnk a jövedéki adó alól vagy kedvezményes jövedékiadó-mérték alá tartozhatnak. Az irányelv nem engedélyezi tehát, hogy a tagállamok olyan kedvezőbb szabályokat vezessenek be, amelyek hatálya meghaladja az uniós jogalkotó által engedélyezett hatályt.
A Bíróság megállapította, hogy a magyar szabályozás, amely a gyümölcstermesztők által átadott gyümölcsből évente 50 liter mennyiségig előállított párlat teljes adómentességét írja elő, meghaladja az irányelvben Magyarország vonatkozásában nyújtott legfeljebb 50%-os kedvezményt. Ugyanígy azon nemzeti szabályok, amelyek mentesítik a jövedéki adó alól a magánszemélyek által előállított pár latot, ellentétesek az irányelvvel, mivel az irányelv nem ír elő ilyen kivételt az általános adómérték alól.
Magyarországon 2010. szeptember 27-én léptek hatályba a párlatok magánfőzésére, valamint bérfőzésére vonatkozó azon jövedékiadó-szabályok, amelyek szerint adómentesen lehet saját fogyasztásra előállítani évente 50 liter 86 fokos párlatot. Ez 86 liter 50 fokos, vagy 100 liter 43 fokos párlatnak felel meg. E mennyiség fölött, illetve ha a párlatot a magánfőző értékesíteni kívánja, meg kell fizetni a jövedéki adót.
Az Európai Bizottság 2012 júniusában felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a pálinka teljes körű jövedékiadó-mentességét. Az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját ugyanis uniós jogszabály harmonizálja a belső piaci verseny torzulásainak megelőzése érdekében. Az irányelv alapján Magyarország a szeszfőzdékben előállított, személyes fogyasztásra szánt pálinkára irányadó jövedékiadó-mértéket 50 százalékkal csökkentheti évi 50 liter mennyiségig.
A nemzetgazdasági tárca úgy érvelt, hogy a pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján a magyarság kulturális örökségének része, Magyarország pedig – hasonlóan más uniós államokhoz – biztosítani akarja e hagyomány fennmaradását. Ezért teremtette meg a kormány – a bérfőzési szeszadó lényegi eltörlésével – a házi pálinkafőzés szabadságát. Ezzel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot is – közölte a szaktárca.
Az Európai Bizottság 2013. február 21-én határozott úgy, hogy az ügyet a luxembourgi bíróság elé terjeszti, mert Magyarország nem vonta vissza a vitatott intézkedéseket. A nemzetgazdasági tárca a döntést követően jelezte: a kormány nem tervezi a házi pálinkafőzés szabályainak szigorítását, és Magyarország kész arra, hogy álláspontját az Európai Bíróság előtt is megvédje.
Mivel nincs bejelentési kötelezettség, nincsenek hivatalos adatok a házi pálinkafőzésről – közölte korábban a vidékfejlesztési tárca. Becslések szerint több tízezren élnek a lehetőséggel, az így előállított mennyiséget évi 2-4 millió hektoliterfokra becsülik (1 hektoliterfok 2 liter 50 fokos pálinkának felel meg). A kereskedelmi pálinkafőzés 2012-ben 881 ezer hektoliterfok volt. Míg 2009-ben 18,5-19 millió hektoliterfok alkoholt állítottak elő összesen, addig 2010-2012-ben évi 15 millió hektoliterfoknyit.
napigazdasag.hu
