A második világháború idején elhurcolt hadifoglyokról, németekről, magyarokról tartott előadást Dr. Bognár Zalán, a Magyar Nemzeti Levéltár Gulág- és Gupvikutató Intézetének igazgatóját, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi docense a kiskunhalasi városi könyvtárban, október 27-én a Pásztortűz Egyesület rendezvényén.
Végső István egyesületi elnök köszöntötte az egybegyűlteket a városi könyvtárban. Bognár Zalán előadása elején röviden felvázolta a nemzetközi előzményeket, a szovjet munkatárbor hálózathoz kötődő fogalmakat. Bognár Zalán rámutatott, hogy a számok kapcsán a mai napig viták vannak. A szovjetek szerint 270–541 ezer embert érintett a fogoly-ügy, a magyar kutatások szerint viszont 1 millió főt hurcoltak el vagy szándékoztak elhurcolni a korabeli Magyarország területéről (a mai határokat tekintve is 700 ezret). Egyharmaduk civil, míg kétharmaduk katona volt. Az elhurcoltak egyharmada nem élte túl a megpróbáltatásokat és nem tért haza a fogságból.
Nemzetközi kontextusban elmondható, hogy a balti és a magyar területekről kifejezetten magas volt az elhurcoltak száma, ám például az osztrák, cseh, szlovák vagy román területekről ehhez képest viszonylag alacsony számban hurcoltak el embereket.
A hazai közélet szempontjából is központi kérdés volt a hadifoglyok ügye. A kisgazdák, a kommunisták és Mindszenty József bíboros is a hadifoglyok hazaengedése mellett érvelt a közvélemény előtt. A szovjetek persze torzították a tényeket. 1945 novemberében Vorosilov azt nyilatkozta, hogy már itthon van mindenki.
A gyűjtőtáborok hálózata igen kiterjedt volt a korabeli ország területén. 56 tábor, részleg működött összesen 47 településen. Bognár leginkább Baja, Debrecen, Cegléd, Gödöllő, Székesfehérvár, Vác és Kiskunfélegyháza városokat emelte ki, különösen az egyes becslések szerint 130 ezer főt befogadó Ceglédet. Bognár Zalán személyes történetekkel is érzékeltette azt a fajta brutális és embertelen helyzetet, amibe az ártatlanul belekeveredtek a meghurcoltak. A rendezvény a közönség hozzászólásaival, néhányuk ismerősének elhurcolás történeteivel zárult. A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta.
Fotó: Pásztor Gergely, Végső István
