„..Il bézen ménemezme, biz de iyermiz bizge ötrü kelgenge…” Ez a kun nyelvű mondat szerepel azon az emléktáblán melyet –ahogyan arról már többször is hírt adtunk – kiskunhalasiak helyeztek el az ausztriai Dürnkrut és Jedenspeigen között.
Az „Emlékállítás a magyar vitézségnek” címet viselő előadás, az 1278-as ütközetről, és az emlékjelállításig vezető útról szólt a Honvéd Kuruc Vitézek Nyugállományú Egyesületének soron következő, immáron harmadik rendhagyó történelem órája.
Szép számú, félszázat is meghaladó érdeklődő – köztük több diák, pedagógus – jelent meg a tiszti klubban, a nyilvánosság számára is meghirdettet rendezvényen.
Szegletes László egyesületi elnök ismertette az elmúlt két év eseményeit, az ötlet felvetésétől, tervezgetésen, jedenspeigeni tárgyaláson, a faültetésen át 2018. augusztus 26-áig, amikor is ünnepélyesen felavatásra került a magyar/kun vitézséget – is – hirdető emléktábla, Kiskunhalastól közel 400 km.-re.
Bemutatta az előzményeket, a megvalósulást, az avatóünnepséget, köszönetet mondott a támogatóknak.
Szegletes László tájékoztatójának részeként Mester Sándor helytörténész mutatta be részletesebben a „második morvamezei csata” lefolyását és hatását, illetve részletesebben szólt a könnyűlovas harcmodorról, annak hadászati és harctéri hatásáról, jelentőségéről.
„…Bocsásd meg vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk…” szól a címben idézett részlet, ami szerepel az emléktáblán is magyar-kun-német nyelven, hiszen az elmúlt 740 év már közös történelmünk. Az ott akkor egymással szemben álló nemzetek a későbbikben hol egymással karöltve, hol egymás ellen harcolva, alkalomadtán szövetségben jutottak el idáig, hogy együtt helyezzék el a megemlékezés virágait az emlékmű és az emléktábla előtt.
Mester az előadását azzal a diával zárta, amin az látható, hogy – jó pár nappal az avatás, az ünnepi napok után – két kisKUNhalasi hölgy két cseh diáklánnyal egyszerre vitt virágot, öntözte meg a facsemetét a cseh II. Ottokár, az osztrák Habsburg Rudolf és a magyar IV. Kun László tiszteletére kialakított emlékparkban.
Ebben a parkban ma már önálló emléktábla – Kozma Anita szobrász és Pap Csaba kőfaragó közös munkája, Ván László kertészetéből származó „halasi tiszafa” árnyékában – hirdeti, hogy 740 évvel ezelőtt, elődeink részesei voltak a később oly nagy jelentőséggel bíró ütközetnek.
Az esti Kultúrkép című tv magazinban szó esett arról is, hogy az átépítés alatt álló jedenspeigeni múzeum egyik kurátora részéről érdeklődés mutatkozott kun viseleti tárgyak, esetleg fegyver rekonstrukciók iránt, amit adott esetben beépítenének az új kiállításba.
A helytörténész a szüreti fesztivál idején az összegyűlt borlovagrendi képviselőknek már szólt a kun könnyűlovas harcmodorról. Legközelebb 19-én, szerdán tat előadást a balotaszállási érdeklődőknek a csatáról és annak történeti, képzőművészeti emlékezetéről.
Az egyesület tagjai a következő „rendhagyó történelemórára” a Halason már ismert és kedvelt hadtörténészt, csata és hadszíntérkutató dr. Négyesi Lajos alezredest kérték fel, aki azt el is vállalta, jelenleg folyik az időpont egyeztetése. Amint az időpont biztos, hírt adunk róla. (Sajtóközlemény)
