Karsai Roberta 16 évesen NB I-ben kezdte pályafutását, a kiskunhalasi csapatban. Jelenleg a Szeged-Kiskundorozsma női kézilabdázója, házi gólkirálya. 114 góllal járult hozzá eddig csapata sikeres szerepléshez. A kezdetekről és terveiről vallott egy interjúban.
Bajnokságban meneteltek, te pedig ontod a gólokat. Minden szép és jó?
Azt gondolom, hogy nagyon szépen haladunk és büszke vagyok az eddig elért eredményeinkre. Nagyon kemény munka van mögöttünk és még keményebb munka vár ránk a bajnokság végéig. Addig viszont nem szeretném kijelenteni, hogy elégedettek vagyunk, hiszen csak a bajnoki cím elérésével kerülhet fel az i-re a pont.
Már 16 évesen pályára léphettél az első osztályban. Hogy emlékszel vissza erre az időszakra?
Nagyon kellemesen emlékezem vissza a Halason eltöltött éveimre. Sokat köszönhetek nekik, hiszen valóban már nagyon fiatalon lehetőségem volt a felnőtt csapattal edzeni. 2010-ben különösen nagy feladatunk volt, hiszen a fiataloknak kellett lejátszani az utolsó félévet az NB I-ben. Sokat fejlődhettünk, hiszen híres játékosok ellen léphettünk pályára.
Mikor és hogy kerültél kapcsolatba a kézilabdával? Mit tartasz az eddigi legnagyobb sikereidnek, melyik eredményeidre vagy a legbüszkébb? Van olyan díj, ami a szobádban különleges helyet foglal el?
Általános iskola 3. osztályában ismerkedtem a sporttal. Evidens volt, hogy ezt válasszam, mert mindkét nővérem kézilabdázott. Legnagyobb sikereim közé tartozik a Kiskunhalassal elért Magyar Kupa 3. hely, Kiskunhalassal megnyert NBI/B , illetve a tavaly októberben kapott „Legjobb Csongrád megyei női kézilabdázója” díj, amely a szobámban különleges helyen van. Ezen kívül, arra is büszke vagyok, hogy tavalyelőtt nyáron behívtak a strandkéziladba válogatottba.
Hetente mennyit sportolsz? A kézilabda mellett milyen sportokat szeretsz űzni esetleg a tévében vagy élőben megnézni?
Hetente 5 edzésen tudok részt venni az iskola miatt. Ezen kívül járok konditerembe, hogy bepótoljam a kihagyott tréninget. Szabadidőmben kirándulni szeretek járni, néha futni, illetve imádok síelni. Tévében NBA-t nézek, az a kedvencem. Nagyon látványos és izgalmas. Ezen kívül a változatosság kedvéért kézilabda meccseket nézek… Abból sosem elég!
Meccsek előtt van valami érdekes rituáléd, kabalád? Babonás vagy?
Rengeteg kabalám/rituálém van, ami részben jó is és rossz is. Nagyon babonás vagyok, tehát ha valami már nem úgy történik, ahogy szokott, nagy a baj. Elárulni nem árulhatom el mindet, de például mindig ugyanazzal a hajgumival kötöm össze a hajam a mérkőzésekre.
Milyen poszton játszol és mit tartasz az erősségednek, és miben kell fejlődnöd?
Irányító, átlövő poszton játszom. Erősségemnek tartom a jó helyzetfelismerő képességem, illetve a lövőtechnikámat. Nagyon sok mindenben kell fejlődnöm, például lövőerőben, cselezésekben és agresszivitásban.
Ért már komolyabb sérülés?
Sajnos ért. 16 évesen elszakadt a keresztszalagom, majd rá egy évre porcleválásom is volt. Kisebb nagyobb bokasérülések is voltak, de azok eltörpültek a térdsérüléshez képest.
Családodban mennyire volt/van jelen a sport?
Nagyon szerencsés helyzetben vagyok, mert az egész családom imádja a sportot. Apukám NB II-es focista volt, mindkét nővérem NB I-es kézilabdázók voltak. Idősebbik nővérem dr. Karsai Linda kapus, fiatalabbik nővérem dr. Karsai Dóra pedig átlövő volt. Dórival volt szerencsém együtt is játszani, aminek nagyon örültem. Dóri egyébként a strandkézilabda-válogatottal is nagy sikereket ért el, több világversenyen is részt vett és az év strandkézilabdázója is lett 2009-ben. Nagyon büszke vagyok a családomra, őket tartom példaképeimnek, mind a sportban, mind a magánéletben.
A sporttal kapcsolatban milyen terveid céljaid vannak?
Rövid távú céljaim, hogy jussunk fel az NB I-be, aztán pedig majd meglátjuk, mit hoz az élet. A jövőben szeretném magam kipróbálni külföldön is, ha lehet Németországban.
Civilben mivel foglalkozol?
Végzős egyetemista vagyok a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán, ahol gazdálkodási és menedzsment szakon vagyok. Legtöbb szabadidőmet most az iskola köti le, de természetesen a családomra, barátaimra is sok időt szánok.
forrás: igysportolunk.com