„Fiuméből sebesülve jönnek a katonák, de sok szőke, barna kislány várja a babáját, de csak minden tizediknek jön haza a párja, a többinek közös sírban nyugszik a babája. Széles az Isonzó vize, keskeny a híd rajta, ne menj arra magyar honvéd, mert leesel róla! Nem baj, babám, hadd essek az Isonzó vizébe, úgyse lesz a háborúnak soha, soha vége.”
A Pásztortűz Egyesület szervezésében a kiskunhalasi római katolikus temetőben, november 1-jén, vasárnap megemlékeztek azokról, akiknek már talán a hozzátartozóik sem élnek. Száz éve Halasról is ezrével sorozták be a férfiakat katonának. Városunkból közel ezer fő esett el az első világégésben.
A Hősök keresztjénél Dr. Finta József plébános mondott áldást a halottakért. Dr. Vladár Károly népzenész könnyfakasztó katonadalokkal emlékezett az áldozatokra. Az első világháborús parcellánál az egyházi áldást követően Végső István történész, egyesületi elnök beszélt a hősi sírtábla és az ott nyugvók történetéről. Ezt követően közös gyertyagyújtásra került sor.
November 11-én, szerdán délelőtt 11 órakor ismét itt gyülekeznek majd az emlékezők, ahol Szőts Zoltán Oszkár történész beszédét is meghallgathatják.
Az első világháborúra való emlékezés programsorozat támogatója a Honvédelmi Minisztérium.
Pásztortűz Egyesület
