Tudta például, hogy a körforgalomban nem feltétlenül a már bent lévő járműnek van elsőbbsége? Nem hiszi, ugye?
1, A gyalogosnak a járda szélén még nincs elsőbbsége
“Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni.”, mondja a KRESZ, de azt is mondja, hogy “A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti.” Vagyis az út szélén ácsorgó gyalogos miatt nem érdemes és nem is kell pánikszerűen fékezni, hogy jól belénk jöjjön a mögöttünk jövő.
2, Furcsa sebességhatárok
Villamossal az engedélyezett maximum: 50 km/h. Lakó-pihenő övezetben nem mehetünk gyorsabban 20-nál. Hólánccal 50 a limit. Nem fúvott gumis kerekekkel 20 km/h a max, de lánctalpas járművel csak 15-tel mehetünk. Gyermekek tábla után, ha van kiegészítő távolságtartam-tábla alatta, 30 km/h az engedélyezett legnagyobb sebesség. Vasúti átjáróban a MINIMUM megengedett sebesség 5 km/h.
3, A körforgalomban se biztos, hogy elsőbbséged van
Régi vizsgakérdésem azokhoz, akik azt hiszik, minden körülmények között tudják, hogy kell közlekedniük (én egyébként ezt nem állítom magamról): körforgalomban kinek van elsőbbsége? Ugye szerinted is annak, aki már benne halad? Pedig ilyen nincs a KRESZ-ben, a körforgalom definíciója mindössze ennyi: a tábla olyan utat jelez, amelyen úgy kell haladni, hogy az út által körbezárt terület a vezetőtől balra essék.
4, A biciklit, motort toló személy nem olyan gyalogos, mint a többi
Defektet kapsz a biciklivel két falu között, hol fogod tolni? A jobb vagy a bal oldalon? Nos, bár a gyalogosok számára a határban a bal oldali közlekedés a kötelező, hogy ne csak lássák, hallják is a feléjük tartó járművet, a biciklit, motort, robogót toló embernek mindig a jobb oldalon kell baktatnia. Talán azért, hogy a hátsó lámpa prizmája ne tévesszen meg senkit:
Ha a gyalogosok az úttesten közlekednek, az úttest szélén, egy sorban,
a) lakott területen lehetőleg a menetirány szerint a bal oldalon, lakott területen kívül mindig a bal oldalon, a járműforgalommal szemben,
b) a segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló, továbbá a kerekes székkel közlekedő mozgáskorlátozott gyalogosok mindig a menetirány szerint a jobb oldalon haladhatnak.
5, Kereszteződésben nem mindig tilos előzni
A szerkesztőségben végzett gyorsteszt szerint még echte közlekedésbuzik körében is elterjedt tévhit, hogy kereszteződésben nem szabad előzni. Pedig de, néhány nevesített esetben szabad:
– ha a forgalmat rendőr vagy fényjelző készülék irányítja és az előzés az úttest menetirány szerinti bal oldalának igénybevételével nem jár,
– ha a jármű főútvonalon vagy olyan más úton halad, amelyen elsőbbségét jelzőtábla [16. § (1) bek. u) pont] jelzi.
6, Nem minden gyereknek kell gyerekülés
Bár főszabályként a 150 centinél alacsonyabb gyereknek a kocsiban gyerekülésen a helye, vannak kivételek. Taxiban például a hátsó ülésen nem kell ilyet használni, a három évnél idősebb, 135 cm-nél magasabb gyereket pedig a hátsó ülésen, ha az öv biztonságosan átvezethető a mellkasán (nem a nyakánál fut át) szabad gyerekülés nélkül is vinni. Ezt lányaim iskolájában számos szülőnek elmondtam már, szerintem senki nem tud róla, anyányi, apányi gyerekek szaladgálnak folyamatosan a röhejes ülésmagasítókkal felsőben is.
7, Biciklire is van sebességhatár. De még mennyi!
Lakott területen: 40 km/óra
Lakott területen kívül, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot visel és utast nem szállít: 50 km/óra
8, Biciklivel nem szabad kutyát sétáltatni
Még részegen SE! Sőt: a kutyával se és motorral, kocsival se szabad húzatni magunkat: kerékpárt más járművel, illetőleg állattal vontatni tilos.
9, Már megint ki kell engedni az indexelő buszt a megállóból
Sofőr legyen a talpán, aki követni bírja a KRESZ változásait. Jó pár éve már, hogy kikerült a KRESZ-ből az elindulási szándékát jelző busz kiengedésének kötelezettsége, sok ezren szereztek úgy jogsit, hogy azt tanulták: nem kell megállniuk, ha indexel a busz. Nos, tavaly május óta hirtelen fékezni ugyan nem kell, de, ha lehet, bizony megint meg kell állni, ha a busz indulni akar:
“Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak, trolibusznak, az iskolabusznak és a gyermekeket szállító autóbusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) – ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető – lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni.”
10, Duda, fénykürt használata
Tegye fel a kezét, aki tudta, hogy a baleset-megelőzés elkerülése mellett az egyetlen legális dudálási lehetőségünk előzés előtt van: “Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelőzése érdekében, valamint – lakott területen kívül – az előzési szándék jelzése céljából szabad.”
És arra se legyünk mérgesek, aki villogással jelzi a sztrádán, hogy engedjük el (persze csak ha nem 200-zal érkezik). Ha ezzel nem vakít el senkit, tulajdonképpen jogában áll a dolog: “Fényjelzést adni a távolsági fényszóró felvillantásával szabad, feltéve, hogy ez a közlekedés többi résztvevőjét nem vakítja el.”
A KRESZ itt érhető el online, van még benne meglepő és mulatságos dolog bőven.
Forrás: vezess.hu