A kommunizmus áldozatainak emléknapjához csatlakozva a Pásztortűz Egyesület könyvbemutatót tartott Kiskunhalason, a Szilády Áron Gimnázium dísztermében.
Végső István történész 2017. február 24-én, a könyvbemutatón előadást tartott a forradalmi események kapcsán. Az általa írt, Az 1956-os forradalom Kiskunhalason című könyv számtalan eddig tabuként kezelt témát feldolgoz. A történész kronologikus sorrendben ismertette a halasi események 13 napját, október 23-tól november 4-en át a megtorlásig. A vasutasok és munkások antikommunista megmozdulásai (október 24-27.), a szovjet emlékmű ledöntése (október 26.), a vörös csillagok eltávolítása (október 24-27.), a katona- és munkástanácsok valamint a forradalmi bizottság létrejötte (október 26-28.) mind-mind hozzátartozik az ’56-os eseményekhez. Kiemelkedő és tragikus végkifejletű fordulatokban sem volt hiány Kiskunhalason. A sortűz (október 27.), Nagy Szeder István vezetésével a kisgazdák becsatlakozása a forradalomba (október 29.) és a demokratikus választás (november 1.) teszi egyedivé az itteni halasi históriát. A pesterzsébeti szegények részére történt gyűjtés (1956 november-1957. február), majd a megtorlás kibontakozása (1956. november-1957. február) zárja a könyvet.
A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.
[box type=”shadow” ]A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (szokásos említése: A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja) megtartását a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozata rendelte el. Ennek értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját. A következetesen diktatúraellenes Kovács Béla kisgazda politikust 1947. február 25-én a szovjet hatóságok megfélemlítés céljából hurcolták el. Üzenet volt ez minden demokratikus, vagy nem kommunista magyar embernek, hogy itt a Szovjetunió és hazai helytartói az urak. Az emléknap célja, hogy az 1919-es, majd 1944 és 1990 közötti időszakok minden áldozatára felhívja a figyelmet. Az emlékezés nagyon helyesen a közoktatási intézményekben kötelező. A gond csak ott van, hogy a történelem órák keretében pont ezekre a korszakokra jut a legkevesebb idő, erről tudnak a mai fiatalok a legkevésbé.[/box]