Emlékház épülhet Nagy Szeder István tiszteletére.
Emlékkonferenciát tartottak szerdán Budapesten Nagy Szeder István születésének 110. évfordulója alkalmából. Az építészmérnök tiszteletére rendezett eseményt a Lakitelek Népfőiskola és a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) szervezte. A tanácskozáson Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke azt szorgalmazta, hogy a bronz mellszobron kívül emlékházzal is tisztelegjen az utókor a kiskunhalasi politikus életműve és szellemisége előtt. A rendezvényen felszólalt Pajor Kálmán, a kiskunhalasi ’56-os Bizottság elnöke is.
A Lakitelek Népfőiskola vezetője szerint az alulról szerveződő, előbb a pártszervezésben alkalmazott, ma tudományos körökben is alig ismert „halasi norma” alapján megrendezett 1956-os kiskunhalasi választás – ahol háromnegyedes többséget kapott a kisgazdapárt, míg a kommunistáknak pár százalékkal kellett beérniük – bizonyítéka volt annak, hogyan gondolkodott az ország, de annak is, hogy a szovjet beavatkozás nélkül elindulhatott volna a demokratizálódás, ahogy azt is megmutatta: a nép nélkül nem lehet demokráciát csinálni. Az Országgyűlés alelnöke szorgalmazta, hogy a bronz mellszobron kívül Kiskunhalason létrehozandó emlékházzal is tisztelegjen az utókor Nagy Szeder István életműve és szellemisége előtt.
Bíró Zoltán, a RETÖRKI főigazgatója azt emelte ki, hogy Nagy Szeder István rendszere idegen a mai európai állapotoktól, megjegyezve, ideje volna a vidékre tekinteni, és átvenni az onnan érkező jó példákat.
M. Kiss Sándor történész, az intézet tudományos főigazgató-helyettese arra figyelmeztetett, az 1956-os forradalom leverése után a hatalom számára a legveszélyesebbek az ilyen, önállóan gondolkodó „kovászemberek” voltak, akik nem is kerülték el a megtorlást. Arra hívta fel a figyelmet: a kommunista hatalom onnantól számította „az ellenforradalom térhódítását”, amikor emberei kiszorultak az újonnan felállt demokratikus struktúrák irányító pozícióiból, Kádár János pedig maga is elismerte, szovjet katonai beavatkozás nélkül annak a veszélye fenyegetett, hogy a nép szavazással váltja le a proletárdiktatúrát.
Pajor Kálmán, a kiskunhalasi ’56-os Bizottság elnöke Nagy Szeder István halas múltját kutató helytörténeti munkáját hangsúlyozta. – Két hatalmas szerelme a helytörténeti kutatás és a közéleti demokrácia élete végéig kitöltötte, összeölelkezve uralta a lelkét. Annak, hogy e két óriási munka közül életében egyik sem termett számára hivatalos babérokat, csak szenvedést, köztudottan politikai okai voltak. A halasi nép a szívébe zárta, a hatalom kirekesztette – fogalmazott a Nagy Szeder-hagyatékot is őrző korábbi halasi alpolgármester.
Pozsgai Ákos – Petőfi Népe/Baon.hu
