Nagy várakozás előzte meg a hét ferences szerzetesről szóló előadást és együtt imádkozást.
Dr. Finta József plébános és Végső István a Pásztortűz Egyesület elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. A kiskunhalasi katolikus közösségi házban, május 11-én telt ház előtt beszélt Kálmán Peregrin ferences atya. Még Budapestről, Kiskőrösről és Soltvadkertről is érkeztek érdeklődők. A mátraverebély-szentkúti kegyhely vezetője részletesen elmondta a vértanúság és boldoggá avatás feltételeit, ami alapján megindulhatott a Szentszéknél a magyar ferencesek ügye. P. Magyar Gergely ferences tartományfőnök 2007-ben indította el azokat az előkészítő folyamatot, amely a boldoggá avatást eredményezheti.
A mártírszerzetesek életútját és önfeláldozását röviden, de mégis érzékletesen elmesélő ferences atya, mindennapi életünk kételyeivel és kérdéseivel kapcsolatosan is összevetette a régmúlt eseményeit. „A különböző korok példái jól szemléltetik a vértanúk tiszteletének jelentőségét. Azt, amit az egyház kezdettől fogva ünnepel bennük, és ami minden korfordulón az új típusú életszentség forrása volt: a hit és az embertársak iránti szeretet győzelme a belénk írt életösztön felett.
Ennek prófétai megjelenítői a vértanúk, akiknek odaadása a szerzetesi, papi élet, a házasság, a testvéri szeretet küzdelmeiben erőt ad a hűségre, kitartásra, és leleményességre ösztönöz az „eredetiség” feltalálásában.” A kommunista diktatúrák áldozataivá lett Körösztös Krizosztom (1900–1944), Kovács Kristóf (1914–1944), Hajnal Zénó (1900–1945), Kiss Szaléz (1904–1946), Lukács Pelbárt (1916–1948), Kriszten Rafael (1899–1952) és Károlyi Bernát (1892–1954) példája minden hívő előtt ismertté kell hogy váljon.
Nagyon hosszú idő után, csak a rendszerváltást követően merült fel újra, hogy a magyar katolikus egyház mártírjai kapcsán boldoggá avatási eljárásokat kellene indítani. A katolikus közösség bízik a pozitív vatikáni döntésben.
A Pásztortűz Egyesület által szervezett előadás a boldoggá avatás érdekében közös imádkozással végződött.
(Pásztortűz Egyesület)