A szennyvíztelep fejlesztésével érintet területen avarkori illetve Árpádkori település nyomaira bukkantak a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai. Többek között nagyméretű kerítőárok, néhány méhkas alakú gabonatároló verem, négy földbe mélyített műhely épület és egy külső kemence került elő.
Bácsalmáson, a helyi szennyvíztelep beruházással érintett területén január 7-én kezdték és január 13-án fejeződtek be egy kisebb késő avar kori és egy 10-11. századra keltezhető kora Árpádkori település részlete került elő. A feltárt terület 1148 m2, az előkerült és feltárt régészeti jelentések száma 28.
A lelőhelyrészleten számos nagyméretű kerítőárok, néhány méhkas alakú gabonatároló verem, négy földbe mélyített műhely épület és egy külső kemence került elő. A nagy négyszögletes kerítőárkok karámként funkcionáltak, mely a helyi közösség nagyállattartó életmódjára utal. A műhelyek egy sorban, tervezetten épültek, egymástól nem messze, hasonló tájolással. A jelenségek többségéből a kora Árpádkorra datálható töredékes kerámiaanyag került elő, melyek közül kiemelendő egy összeállítható, de darabjaira tört cserépbogrács.
A településrészlet a magyarság egyik legkorábbi megtelepedésének nyomát tárta elénk. A megismert leletanyagnak a jelentősége hatalmas, mert a hasonló, késő avar-magyar leletanyaggal keverten jelentkező települések száma rendkívül csekély. A történészek között fél évszázados vita kérdése az avar továbbélés problémája és az úgynevezett kettős honfoglalás elmélete. Ezeknek a régészeti-történeti bizonytalanságoknak a pontosításához ad egy újabb adalékot a Bácsalmás határában feltárt településrészlet.
A leletanyag az elsődleges feldolgozás után a Kecskeméti Katona József Múzeumban lesz elhelyezve, de várhatóan egy kisebb kiállítás keretében Bácsalmáson is megtekinthető lesz a közeljövőben ez az izgalmas együttes!
Forrás: bacsalmas.hu
