Egy igen érdekes vita kerekedett két Jobbikos politikus között az Ószövetség kanonitását illetően. Novák Előd azt írta, hogy az Ótestamentumot nem tekinthetjük Isten Igéjének, míg Mirkóczki Ádám pont ennek ellenkezőjét állította. A kérdés tehát az, hogy melyik politikusnak van igaza ebben a kérdésben?
A Szentírás hitelessége és inspiráltsága évszázadok óta az egyik legvitatottabb kérdés a teológiában. A Biblia sehol sem közöl listát azokról a könyvekről, amelyek a Teremtőtől származnak (vagyis melyek a kanonikusak), és azokról sem, amik pusztán emberi megfontolásból íródtak.
Az eligazodásban mégis a Biblia segíti meg az olvasót. Mózes törvénye kijelenti, hogy olyan esetekben, amikor valami nem világos az Igében, akkor az izraelitának Isten emberéhez (paphoz, királyhoz, vagy prófétához) kellett fordulnia segítségért. Pontosan ebből a gyakorlatból fakadt az, hogy a babiloni fogság után Ezsdrás pap és Malakiás próféta összeült, átnézték a szent iratokat, és ezek közül harminckilencet találtak úgy, hogy azokat Isten inspirálta közvetlenül. Ezzel az eseménnyel zárult le az ószövetségi kánon.
Az Újszövetség kanonitásával kapcsolatban Pál és Péter utolsó levelei adnak eligazítást. Mindketten azt állították, hogy a teljes írás a Szentlélek által inspirált mű, és mentes minden emberi tévedéstől. Az Újszövetségben igen gyakran olvasunk arról, hogy Jézus, a tanítványok, valamint az apostoli levelek szerzői előszeretettel utaltak ószövetségi történetekre, és igen gyakran ezekből vezettek le szellemi igazságokat.
Ugyanakkor azt is érdemes tudni, hogy Pál és Péter Kr.u. 64-ben haltak meg, Nero császár tombolásának következtében. Ebben az időben még nem állt össze az Újszövetség: csupán egy (vagy két) evangélium, talán az Apostolok cselekedetei, valamint a Péter és Pál nevével fémjelzett levelek voltak forgalomban az egyházakban. Tehát amikor ők a teljes írásról beszéltek, akkor ezen elsősorban az Ószövetséget értették. Persze ez nem jelenti azt, hogy a két főapostol halála után keletkezett iratok ne lennének a Biblia részei, hanem azt, hogy időnek kellett eltelni ahhoz, hogy pontosan lehessen tudni, mi tekinthető az Újszövetségnek. Több, mint három évszázad telt el Jézus halálától, mire letisztázódott, hogy az Újtestamentum huszonhét könyvből áll, és ezzel lezárult a vita arról, hogy mi is a Biblia tulajdonképpen.
Persze ez alatt az idő alatt is voltak olyanok, akik igyekeztek kritikát megfogalmazni a kánonnal kapcsolatban. Korábbi bejegyzésünkben már említettük Markiont, aki arra tett kísérletet, hogy a teljes Ószövetséget indexre tegye. Az utókor viszont mint eretnekről emlékszik meg róla. Az ő példája is mutatja, hogy nem az ember mondja meg, hogy mi tekinthető Igének, hanem a Teremtő, és a Szentlélek.
Papp Zsolt teológus
