Kiskunhalason és több vidéki városban is már pénteken megkezdődtek a kommunizmus áldozatainak emléknapjához kötődő megemlékezések. – „A kommunizmus eszméje nem hunyt ki, nem halt meg! Átalakult, mint az energia megmaradás törvényében az energia. Ne dőljenek hátra, nézzenek szét, mert új köntösben, új színekben akar visszatérni, mert ez egy ilyen fajta ideológia” – mondta Bányai Gábor országgyűlési képviselő a városi könyvtárban, tartott megemlékezésen.
Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Közép- és Kelet-Európában elsőként Magyarország döntött úgy, hogy legyen emléknapja a kommunizmus áldozatainak, akikről először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban, s azóta minden évben tartanak emlékünnepségeket. 1947-ben a szovjet megszálló hatóságok ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, akit országgyűlési képviselőként mentelmi jog védett. Ez volt az első lépés Magyarországon a totális egypárti diktatúra kiépítése felé, amely a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítésével, az FKGP feldarabolásával járt, s egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt.
Egymillió áldozat
Kelet-Közép-Európában a rendszer áldozatainak száma elérheti az egymilliót, ennyi ember vesztette életét kivégzés, éhínség miatt vagy kényszermunkatáborban. Jóval magasabbra tehető azonban azoknak a száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg nyomorított meg. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, megbélyegeztek, kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől. A magyar kormány 2013-ban rendeletet hozott a kommunizmus áldozatainak emelt juttatásáról.
A kormány a 2015-ös évet a 70 évvel ezelőtt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította, majd az emlékévet 2017. február 25-éig meghosszabbította.
Bányai Gábor beszédében kitért a malenkij robotra, a gulagra elhurcolt svábokra, németekre és magyarokra. – Mintegy 774 ezer honfitársuknak volt osztályrésze benne. Kevesebben, mint 200 ezren tértek haza élve a Gulag táboraiból, Recsk, a magyar átnevelő tábor, a kis magyar gulág táborok, ahol ítélet nélkül tartották fogva emberek százait, mert útban voltak a magyarországi kommunistáknak – emlékeztetett. Külön kiemelte a Mindszenty pert, az Egyházak üldöztetését, vagyonuk államosítását, az értelmiség elüldözését.
A megemlékezésen a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Humán Szakképző Iskolájának diákjai működtek közre, verses, énekes előadással idézték meg a kommunista diktatúra vallató szobáinak hangulatát és a hétköznapok nyomasztó légkörét.
Halasinfo/Fotó: Juhász D. Géza
