Belügyminiszteri vizit a kibővített tompai tranzitzónában Magyarország betartja a külső határok védelmét előíró uniós szabályokat, a cél, hogy mindenki csak ellenőrzést követően léphessen be az országba és így az Európai Unióba – jelentette ki a belügyminiszter Tompán. Pintér Sándor szólt arról is, hogy Kiskunhalason továbbra is fenntartják a készenlétet, vagyis, egyelőre maradnak bevándorlással és a migrációval foglalkozó intézmények.
Pintér Sándor a kibővített tompai tranzitzónában tett látogatását követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, uniós elvárás a schengeni külső határ védelme. Meg kell akadályozni, hogy bárki illegálisan átlépje a zöldhatárt – tette hozzá. A miniszter kiemelte, hogy péntektől szigorodik az ellenőrzés az átkelőkön is, a tagállamok és a harmadik országok polgárai is csak ellenőrzést követően léphetnek majd át a határon.
Szabadon távozhatnak Szerbia felé
Pintér Sándor kifejtette, Magyarország elképzelése az, hogy az országba a határátkelőhelyeket megkerülve érkezőket a tranzitzónákban ellenőrizzék. Az érintettek a Röszkén és Tompán kialakított, 250-250 férőhelyesre bővített létesítményekben adhatják be menedékkérelmüket, és ott várhatják meg azok jogerős elbírálását. Addig kulturált környezetben helyezik el őket, és megfelelő ellátást biztosítanak számukra. A tranzitzónákban senki nincs őrizetben, mindenki szabad elhatározásából tartózkodik ott, és aki nem várja meg az eljárás végét, az szabadon távozhat Szerbia irányába – mondta a belügyminiszter, hozzátéve, a kísérő nélkül érkező gyermekkorúakat automatikusan az ország belsejében helyezik el, a magyar gyermekvédelmi rendszerbe kerülnek.
A tagjelölt országos biztonságosak
Egy kérdésre válaszolva Pintér Sándor kitért arra, valamennyi EU-tag elfogadja, hogy Szerbia biztonságos származási ország, arról azonban nincs közös álláspont, biztonságos tranzitország-e. Magyarország elvi alapon döntött erről, valamennyi uniós tagot és tagjelöltet biztonságos országnak tekint. A nemzetközi jogszabályok alapján a menedékkérőnek a legközelebbi biztonságos országban kell benyújtania kérelmét, a magyar hatóságok pedig minden kérelmező esetében egyedileg vizsgálják meg, hogy üldöztetésnek van-e kitéve. Tavaly mintegy kilencszáz ember kérelmét bírálták el a tranzitzónában, tizedük választotta azt, hogy önként visszatért Szerbiába. Idén eddig már nyolcvannál többen kaptak nemzetközi védelmet – tudatta a miniszter.
Szintén kérdésre válaszolva a belügyi tárca vezetője közölte, a magyar hatóságoknak kiváló a viszonyuk a román társzervekkel, akik minden illegálisan érkezőt visszafogadnak, ez Szerbiáról nem mondható el. A magyar kormány tisztában van azzal, hogy Szerbia nehéz helyzetben van, a becslések szerint 7-10 ezer ember tartózkodik illegálisan a szomszédos országban. Magyarország így tudomásul veszi, hogy jelenleg Szerbia nem tudja visszafogadni az onnan érkezőket – mondta.
Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója elmondta, az a nyolc, kísérő nélküli kiskorú, akinek tranzitzónába szállítását ideiglenes intézkedésként a strasbourgi bíróság megtiltotta, 18 év körüli fiatal. A szakember leszögezte, fel sem merült, hogy a tranzitzónában helyezzék el őket; jelenleg már csak hat fő esetében folyik menekültügyi eljárás, ketten ugyanis elhagyták az országot.
Halasinfo
