Az új határőrizeti rendszer bevezetése óta a magyar–szerb határon tizenegy drón mozgását észlelték, amelyeket feltehetőleg embercsempészek irányítanak – értesült a Magyar Idők.
Az új határőrizeti rendszer bevezetése óta a Bács-Kiskun megyei szakaszon kilenc, a Csongrád megyei szakaszon pedig két drón repülését észlelték – erősítette meg lapunk értesülését tegnap az ORFK. A hatóságot annak kapcsán kerestük meg, hogy olvasóink jelezték: a térségben növekedett a drónok forgalma, amelyeket feltehetőleg embercsempészek irányítanak. Erről tegnapi sajtótájékoztatóján Rogán Antal is beszélt. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter azt közölte, hogy kifejezetten megnőtt az embercsempészek aktivitása. Mint mondta, erre utal a határ szerbiai szakaszán tapasztalt drónhasználat is, amivel azt próbálják kikémlelni, hogy a magyar határt védők merre járnak. A témában tájékoztatni fogják a szerb hatóságokat is – tette hozzá a miniszter.
Rogán arról is beszélt, hogy tegnaptól megerősítették a magyar határ védelmét, gyakorlatilag megduplázták a csongrádi és a Bács-Kiskun megyei határszakaszon a védelemben részt vevő katonai és rendőri erők létszámát. Így folyamatosan egy 6-10 ezres állomány védelmezi a Csongrád és a Bács-Kiskun megyei szakaszon a határt.
– A rendőrség és a honvédség komoly erőkkel készült az új határőrizeti rendszer bevezetésére, amely garantálja a magyar emberek biztonságát és a külső határok védelmét – közölte Bakondi György Szegeden. Az MTI tájékoztatása szerint a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója kiemelte: a magyar–szerb és a magyar–horvát határon tegnap bevezetett új határőrizeti rendszer célja, hogy ne tartózkodjanak jogellenesen migránsok az ország területén, ugyanakkor az, aki akarja, benyújthassa a menedékkérelmét.
Az éjfélkor életbe lépett intézkedések lényege, hogy a határtól számított nyolc kilométeres sávban elfogott migránsokat, ha nem követtek el bűncselekményt, a rendőrség figyelmezteti és visszaszállítja a kerítéshez; ott a kapukon keresztül útbaigazítják a legközelebbi tranzitzóna felé, ahol benyújthatják kérelmüket. Azok ellen, akik esetében bizonyítható, hogy átlépték vagy megrongálták a határzárat, illetve embercsempészettel gyanúsíthatók, továbbra is büntetőeljárás indul. Bakondi György szerint az új, a korábbinál még hatékonyabb határőrizeti rendszer javítja a közrendet, a közbiztonságot és összhangban van a magyar kormány törekvéseivel, melyek célja a külső határok védelme és annak megakadályozása, hogy emberek százezrei lépjenek be úgy az unió területére, hogy „nem tudunk semmit” identitásukról, céljaikról, további terveikről.
Forrás: MTI
A röszkei határátkelő a magasból. Február óta ismét növekszik a migrációs nyomás délen
Papp Károly országos rendőrfőkapitány ugyanitt arról számolt be, hogy hétfő éjféltől kedd délig 826-an kíséreltek meg illegális határátlépést, 675 esetben ezt a járőröző rendőrök és katonák megakadályozták, 151 határsértőt pedig elfogtak és visszakísértek; valamennyien együttműködőek voltak. Az elmúlt napokban a határ őrizetére újabb rendőri erőket vezényeltek a térségbe, a létszám meghaladja a 6 ezret. A rendőr altábornagy elmondta, február óta növekszik a migrációs nyomás a déli határon. Januárban napi átlagban 16 volt az elfogott határsértők száma, februárban már 79, az elmúlt hónapban pedig már 120.
Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar főnöke pedig arra emlékeztetett: július 8-án lesz egy éve, hogy a honvédség részt vesz a határ védelmében. A katonák először az ideiglenes biztonsági határzár kiépítésén dolgoztak, majd nemzetközi gyakorlaton vettek részt, és hónapok óta segítik a rendőrök munkáját. A határőrizet megerősítése érdekében 50 százalékkal növelik a honvédség létszámát a határ mentén, és csaknem egyharmadával bővítik az ehhez igénybe vett technikai eszközök számát. Amennyiben szükségessé válik, a Magyar Honvédség személyi állománya készen áll a biztonsági határzár építésére a magyar–román határszakaszon – közölte a vezérezredes.
Mindeközben a magyar mélységi határőrizet miatt aggodalmát fejezte ki az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága, illetve a Magyar Helsinki Bizottság. A jogvédő szervezetek szerint „a jogszabály nyelvezete túl sok teret hagy az értelmezésnek”, és „önkényeskedésre” ad lehetőséget. Ismert: a Magyar Helsinki Bizottság beszámolójából az derül ki, hogy a szervezetnek összesen 327 milliós bevétele volt tavaly, ebből 308 millió származott külföldi támogatóktól. A három legfőbb szponzor pedig nem más, mint a Soros György alapította Nyílt Társadalom Alapítványok, az Európai Bizottság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága.