A jövőben árubemutatón nem lehetne áruhitelt kínálni, a közvetlen értékesítéssel foglalkozó cégeknek kötelező lesz ügyfélszolgálatot működtetni, és tilos lesz az árubemutatók ingyenes ajándékait reklámozni.
A parlament gazdasági bizottsága a minap elfogadta azt a törvénymódosító csomagot, amely a fogyasztókat védené a lehúzós, átverős árubemutatós cégektől. Feltehetően sokan találkoztak olyan hirdetéssel, amikor egy cég ingyenvacsorát, kirándulást, wellnesshétvégét ígér, cserébe „csak” meg kell hallgatni egy árubemutatót a csoda-mágneses-örökéletet adó matracról, elixírről, papucsról vagy hasonló dolgokról.
A tapasztalatok szerint ezeken az árubemutatókon nem ritka, hogy a nézőket – gyakran nyugdíjasokat – szinte belekényszerítik a vásárlásba, a termékek ára gyakran több százezer forint, de valamilyen csoda folytán a bemutatókon mindig van azonnal igényelhető áruhitel, amit ott helyben meg is kap a vevő. Sőt, míg egy átlagos áruhitelnél az egész család helyzetét megnézi a bank, az ilyen bemutatókon még egy kisnyugdíjas is gond nélkül kap több százezer forintos kölcsönt. Aztán amikor elmúlt a remek kirándulás élménye, és megérkezik a csodafotel, akkor eszmél rá a többség, hogy ez bizony számára megfizethetetlen, és nincs is rá szüksége. Ám sok esetben hiába a 14 napos elállási lehetőség, az értékesítő cég nem elérhető, a hitelt pedig a banknak el kell kezdeni törleszteni. Most emiatt szigorodna több olyan jogszabály, amely az úgynevezett közvetlen értékesítési szektort szabályozza.
Nincs ingyen húsleves
A módosítás értelmében a hatálybalépés után minden közvetlen értékesítéssel foglalkozó cég köteles lesz ügyfélszolgálatot működtetni, azt elektronikusan és telefonon keresztül is elérhetővé tenni, és hetente legalább egy napon 20 óráig nyitva tartani, hogy lehessen nála személyesen ügyeket intézni. „Alapvetően nem tudunk a módosítással vitatkozni, így ugyanis csökkenhet annak az esélye, hogy a kereskedők elhúzzák az ügyintézést, és a vevő kifut a 14 napos elállási időből” – mondta Gardus Péter a Közvetlen Értékesítők Szövetségének elnöke egy sajtótájékoztatón. Hozzátette, a szövetségnek is a fogyasztók védelme az érdeke, hiszen az ő hírnevük is csorbul minden alkalommal, amikor a vevőket átverik.
A jövőben tilos lesz árubemutatón pénzügyi szolgáltatást – vagyis áruhitelt – nyújtani. Ezzel alapvetően a vásárló kaphat időt átgondolni egy vásárlást, és nem fordulhat elő, hogy azonnal beleviszik egy számára vállalhatatlan helyzetbe. Szintén fontos változás, hogy a reklámtörvény megtiltja majd az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódó ajándékjuttatás és ajándéksorsolás reklámját. Ez azt jelenti, hogy ingyenes szolgáltatással nem lehet majd reklámozni az ilyen bemutatókat.
Nem lehet tudni, hogy a jogszabály-módosításokat mikor szavazza meg a parlament, illetve mikor lépnek hatályba. Morvay György, a szövetség etikai bizottságának vezetője szerint nagy fegyvertény lenne, ha az új jogszabály még a karácsonyi vásárlási láz előtt hatályba lépne.
50 milliárd forintos piac
Magyarországon mintegy 150 közvetlen értékesítéssel foglalkozó cég működik, de ebből csak 11 tagja a szövetségnek, amely szigorú etikai kódexet állított fel, éppen a szektort lejárató cégek kiszűrése érdekében. Becslések szerint 40-50 lehet azoknak a cégeknek a száma, amelyek egy-két év alatt rotálódnak és egyszerűen eltűnnek, ha túl sok a problémás ügyfél vagy hatósági ellenőrzés.
A szövetséghez tartozó cégek, egyebek között az Amway, az Avon vagy az Oriflame tavaly 50 milliárd forint forgalmat értek el, így a GDP-részesedésük 0,2 százalékos jelenleg. Magyarországon a lakosság 4, 76 százaléka foglalkozik közvetlen értékesítéssel. A vállalkozók 78 százaléka nő, és 49 százalékuk részmunkaidőben végzi ezt a tevékenységet. A területen dolgozók többsége wellnesstermékeket árul, közel negyedük kozmetikumok, 10 százalék étrend-kiegészítők és 4 százalék háztartási termékek eladásával foglalkozik.
