Megölte barátját, öt év múlva kiásta csontjait
A szövevényes bűnügy szálai tavalyra, sőt 2011-re vezetnek vissza. 2016. február 11-én rőzsegyűjtők emberi csontokat találtak egy kiskunhalasi, bogárzópusztai erdőben. A rendőrök megállapították, hogy a csontok nem sokkal korábban kerülhettek az erdőbe, és az is látható volt, hogy nem túl messziről vihették azokat oda. Az antropológus szakértő megállapította, hogy az elhunyt 4-5 éve veszthette életét. A maradványok ugyan hiányosak voltak, hiányoztak a végtagok, de a koponyán jól látszott, hogy a halál oka több, a fejre mért ütés volt. A rendőrök nyomozni kezdtek az ügyben, és kiderült, hogy egy 2012. június 15-e óta eltűntként keresett férfi csontjairól van szó. Egy rokon jelezte akkor a rendőrségnek, hogy 70 éves hozzátartozója régóta nem ad magáról életjelet. Öt éve a közigazgatási eljárásban a rendőrök megállapították, hogy férfinak 2011 őszén veszett nyoma, de ennél közelebb nem jutottak a megoldáshoz. Szerepet játszhatott ebben az is, hogy a férfi egyik ismerőse, S. Mihály, akit tanúként hallgattak meg az eltűnés ügyében, azt mondta: az eltűnt férfinak román barátnője volt, ő úgy tudja, hogy vele ment el Romániába. Évekkel később derült csak ki, hogy maga a gyilkos próbálta meg elterelni ezzel magáról a gyanút.
2016-ban, miután a csontokról elkészült a szakértői vélemény, S. Mihály lett a gyanúsított, aki valóban közel lakott a csontok lelőhelyéhez. A nyomozásban áttörést jelentett annak felfedezése, hogy S. Mihály és a gyilkosság áldozata közeli ismerősök voltak. S. Mihály ellentmondásos vallomásokat tett, aztán megbukott a poligráfos vizsgálaton, és végül kénytelen volt bevallani: ő ölte meg a 70 éves férfit.
Az összerakott puzzle szerint az áldozat, és gyilkosa fiatal koruk óta ismerték egymást, barátok voltak. Mindketten Kecelről származtak, sokáig együtt is dolgoztak. Miután Kiskunhalasra költöztek, továbbra is tartották egymással a kapcsolatot, az idősebb férfi belvárosi lakásából gyakran elkerékpározott S. Mihály Halas külterületén lévő tanyájára. 2011 októberében kitalálták, hogy zöldséget fognak lopni egy közeli gazdaságból. A vádirat szerint S. Mihály ittas volt, majd miután barátja megérkezett, még megivott két feles pálinkát és egy üveg sört. A gazdaságban azonban mozgásérzékelő lámpa volt, ami többször be és kikapcsolt, így várniuk kellett az indulással. A barát fél óra elteltével már indult volna, S. Mihály viszont még nem, ezen összevesztek, végül a vádlott is megelégelte a várakozást, elment a kedve a lopástól. Dühében a közeli fészerből egy hosszú nyelű kalapácsot vett magához, azzal hátulról lesújtott áldozata fejére, majd a földön fekvő idős férfit tovább ütlegelte, majd a holttestet elásta. 2015-ben aztán úgy döntött, hogy a maradványokat kihantolja, és elviszi tanyájáról, ezeket a csontokat találták meg a rőzsegyűjtők. Megdönthetetlen bizonyítékkal szolgált a nyomozóknak, hogy S. Mihály udvarán a tetemkereső kutya jelzésére előkerültek a csontváz hiányzó darabjai is.
A rendőrök S. Mihály beismerő vallomása után megvizsgáltak egy 2012 májusában történt halálesetet is, mivel az szintén a vádlott tanyája közelében történt. A gyanú nem volt alaptalan: ő volt az elkövetője egy sokáig közlekedési balesetként vizsgált ügynek is.
Másik áldozata egy kiskunhalasi nő volt, akit szintén ismert, és a nő baráti köre, a vádlott által pletykásnak tartott természete miatt unszimpatikusnak találta, majd elhatározta, hogy megöli. A gyilkosság helyét, idejét, módját S. Mihály előre eltervezte. Több napon keresztül figyelte esténként az egyik csárda környékét, míg végül 2012. május 19-én észrevette, hogy a nő kerékpárja az étterem előtt van. A vádirat szerint S. Mihály sapkát-kesztyűt húzott, cipőjét ruhadarabokkal tekerte be, majd elbújt amellett a dűlőút mellett, amerre a sértettnek kellett hazafelé mennie. Terve bevált, áldozata valóban a rekettyepusztai dűlőn tolta kerékpárját, S. Mihály pedig utánament, és hátulról nagy erővel lesújtott a nő fejére az első gyilkossághoz is használt kalapáccsal. “Hát te ki vagy?” – ennyit tudott mondani áldozata az első csapás után, de S. Mihály ezután még legalább kétszer lesújtott rá.
Tagadott, majd bevallotta a gyilkosságot
A 60 éves, 8 osztályt végzett vádlott először azt mondta a nyomozóknak, hogy István lökte meg először, ő visszalökte, barátja ekkor beütötte a fejét a falba, majd eszméletlenül esett össze. Arra nem tudott választ adni, miért nem hívott mentőt a vérző sérülthöz, amikor pedig később visszament, azt látta, hogy „ Pista meg volt halva”. S. Mihály azt sem indokolta meg, áldozata holttestét miért hantolta ki. Egy későbbi vallomásában viszont már elismerte, hogy kalapáccsal sújtott le áldozata fejére, de hogy miért, maga sem tudta pontosan; csak mérges volt barátjára, hogy hajnalban felkereste őt, hogy menjenek lopni.
Tudta, hogy mit tesz
S. Mihályról az igazságügyi elmeorvos szakértő megállapította: a vádlottnak ugyan disszociális személyiségzavara van, de ez nem korlátozta beszámítási képességeit. Kétségtelen, hogy banális okokból ölt, de ezen okok mellett végig következetesen kitartott a büntetőeljárás során – mondta a tanácselnök.
Hétfőn derül ki, jogerős-e az ítélet
Hubay Attila ügyész az ítélettel kapcsolatban három nap gondolkodási időt kért. S. Mihály az ügyvédjével való gyors tanácskozás után ugyanerre az álláspontra jutott. A vádlott a tanácselnök döntése értelmében marad előzetes letartóztatásban.
Forrás: baon.hu, Szöveg: Hraskó István/Képek: Bús Csaba