Jövőre a bérbeadók rendkívüli adminisztrációcsökkentéssel és jelentős pénzmegtakarítással számolhatnak – mutat rá friss közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A hosszú távú ingatlan bérbeadók jobban járnak jövőre, ugyanis már senkinek nem kell ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14%-os egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni – emeli ki a legfontosabb változást az NGM.
2016-ban az szja-bevallások adatai szerint mintegy 100 ezren – 28 ezerrel többen, mint 2015-ben – adták bérbe az ingatlanjukat. Jövőre már senkinek nem éri meg eltitkolni a bérbeadásból származó jövedelmét, hiszen csak a 15 százalék személyi jövedelemadó terheli az ingatlankiadást. A szabályok betartása mellett szól a kedvező adóterhen kívül az is, hogy a bérlő és a bérbeadó jogait csak egy legális szerződés biztosíthatja maximálisan. A mérlegelésnél pedig az a tény sem hagyható figyelmen kívül, hogy ha a bérbeadásból származó jövedelem nem a bevallásból, hanem a NAV ellenőrzési eljárásának a keretében derül ki, akkor az eltitkolt adón felül adóbírságot és késedelmi pótlékot is kell fizetni – figyelmeztet a tárca.
A szálláshely-szolgáltatók is jelentős közterhet takaríthatnak meg jövőre – a jelenlegi egy ingatlan helyett – már három lakásig vagy üdülőig választható a legegyszerűbb és a legnagyobb megtakarítást biztosító adózási mód, az ún. tételes átalányadó. A fizetendő adó minimális: szobánként mindössze évi 38.400 forint. Az szja-bevallások adatai szerint 2015-ben mintegy ötezer, 2016-ban több mint hatezer-négyszáz szállásadó adózott így. A tételes átalányadózók száma tovább emelkedhet, tekintettel arra, hogy most már az is letudhatja adókötelezettségét a szobánként fizetendő évi 38.400 forinttal, aki két vagy három ingatlant ad ki.
A két intézkedés majd három milliárd forintot hagy a lakáskiadóknál, ám a könnyítés, illetve az adóhivatal EU-ban is példaértékű kockázatelemzési hatékonysága miatt jelentősen nőhet a legális lakáskiadás aránya.
