Hétfőtől még olcsóbb lesz a lakossági áram, jobb számlákat adnak a közműszolgáltatók, de bővül a kötelező jótállás köre is. A kereskedők retteghetnek: lejár az online pénztárgépek beállításának végső határideje. Még a Vidámpark neve is eltűnik.
Tovább élesedik a rezsiharc
A múlt őszihez képest 5,7 százalékkal kevesebb összeg szerepelhet szeptembertől a villanyszámlán – a rezsicsökkentésről februárban hozott törvénynek ez az előírása szeptember 1-jén lép hatályba. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy a szolgáltató által a lakosságnak kibocsátott számlában – az augusztus 31-ét követő időszakban igénybe vett villamos energiáért – fizetendő összeg nem haladhatja meg a 2013. november 1-jén alkalmazott díjak 94,3 százalékát. Ennek a feltétele azonban az, hogy a fogyasztás – azonos árszabás mellett – azonos energia mennyiségre és azonos számú hónapra vonatkozzon.
A Magyar Közlönyben augusztus 26-án megjelent nemzeti fejlesztési miniszteri rendelet tartalmazza az áramszolgáltatók által alkalmazható maximális áramtarifadíjakat szeptember elsejétől. A februárban elfogadott harmadik rezsicsökkentési törvény mondta ki, hogy az áram lakossági ára 2014 szeptembertől 5,7 százalékkal csökken. Tavaly a villamos energia lakossági ára két lépcsőben: év elején 10, novemberben pedig 11,1 százalékkal mérséklődött. A rendelet melléklete a négy áramszolgáltatóra külön-külön tartalmazza az egyetemes szolgáltatásban biztosított tarifák maximális árait. Így például a lakossági felhasználók 1320 kilowattóra/év fogyasztásig kilowattóránként az EDF DÉMÁSZ-nál legfeljebb 14,57, az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-nél 13,71, az Elmű Nyrt.-nél 14,43, az ÉMÁSZ Nyrt.-nél 14,26 forintot fizetnek szeptember 1-től, míg eddig 16,35, 15,44, 16,20 és 16,02 forintot fizettek. A rendeletben hasonló mértékben csökkentek az egyéb lakossági tarifák, változatlanok maradtak viszont a nem lakossági fogyasztók díjtételei.
Nagyon figyel a NAV
A vállalkozások augusztus 31-e után már csak online pénztárgépet használhatnak. A cserére kötelezett, de még hagyományos kasszát használó gazdálkodók a gyártóktól és a forgalmazóktól is beszerezhetik a gépeket – írta a közelmúltban a Nemzetgazdasági Minisztérium. Már több mint 160 ezer online pénztárgép áll összeköttetésben a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV). Sokat kockáztat az a vállalkozás, amelyik szeptember elsejétől nem online pénztárgépet használ, hiszen az átállást elmulasztó céget akár egy millió forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújthatja a NAV, és e mellett az üzlethelységet is lezárhatja 12 nyitvatartási napra. A véghatáridő kitűzésére azért volt szükség, hogy szeptember 1-jétől már ne csak a piac legális szereplői használjanak online pénztárgépet. Az adórevizorok ugyanis azt tapasztalták, hogy a régi berendezések használata mögött a legtöbb esetben tudatos adózói magatartások húzódtak meg.
Még jobb lesz a számlázás
A távközlési-, valamint a gázszolgáltatóknak szeptember 1-jétől akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal kell igazolniuk a számlázási rendszerük biztonságát – ekkor lép hatályba az erről szóló törvényi előírás. Az új Polgári törvénykönyv hatályba lépésével kapcsolatos módosításokat tartalmazó törvényt múlt év végén fogadta el a parlament. Ebbe került be a hírközlési és a gázszolgáltatási törvény módosítása is. A hírközlési törvény eddig azt írta elő, hogy a szolgáltató – az előfizető kérésére – a kiállított számlához köteles a díj kiszámításához szükséges forgalmazási és számlázási adatokat tartalmazó kimutatást csatolni. A szolgáltató a hívásrészletezőt az előre fizetett díjú (kártyás) előfizető részére is köteles kiállítani, amennyiben azt az előfizető – utólag – kéri. Az új előírás szerint a számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, továbbá a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszer biztonságának tanúsítására vonatkozó szabályokat szó szerint megismétli – szintén kiegészítésképpen – a gázszolgáltatási törvény, szintén szeptember 1-jei hatállyal.
Korlátozzák a porszívók teljesítményét
Szeptembertől az EU-ban nem szabad árusítani olyan porszívókat, amelyek motorjának felvett teljesítménye meghaladja az 1600 wattot. Brüsszel az energiahatékonyság és a globális felmelegedés elleni harc nevében korlátozza, hogy mekkora erővel szippantsák a port a takarítóeszközök és a tervek szerint 2017-től már csak 900 wattos porszívókat lehet majd piacra dobni. A magyarországi gyártást mindez várhatóan nem érinti (ami a limit fölé tartozik, az unión kívüli exportra megy), és valószínűleg drágulást sem hoz az intézkedés, mivel a vásárlók nem hajlandók többet fizetni az energiatakarékos háztartási gépekért.
Bővül a kötelező jótállás köre
A vásárolt eszköz szakember általi üzembe helyezését továbbra is előírhatja a forgalmazó, illetve gyártó, de az nem róhat aránytalan terhet a fogyasztóra.
A jótállási kötelezettséggel járó tartós fogyasztási cikkek köre kibővül, és egy kivétellel a 10 ezer forintos eladási ár lesz a jótállás kritériuma – a márciusban született kormányrendeletnek ez a szabálya szeptember 15-én lép hatályba. A kormány még 2005-ben készített egy listát arról, hogy milyen termékekre kötelező jótállást vállalni. Ebben a háztartási gépek többsége értékhatár nélkül szerepelt, most viszont ezeknél is feltétel lesz a 10 ezer forintos eladási ár. E körbe tartoznak például a hűtők, a mosó- és mosogatógépek, a porszívók, a varrógépek, valamint a villanybojlerek is. Új termék a listán a 10 ezer forintnál drágább napszemüveg, az elektromos kerékpár, és -roller, a quad, továbbá a motoros vízi jármű is. Felkerültek a listára – a szintén 10 ezer forintnál drágább – gyermekgondozási cikkek, mint például a gyermekfigyelő berendezés, de ide tartozik a hinta és a csúszda is. Végül jótállás jár a lőfegyverre, a sportszerre, továbbá az elektromos szépségápolási eszközre is. Az egyedüli termék, amelynél 50 ezer forint eladási ár a jótállási értékhatár, a nemes- vagy félnemes szőrméből készült ruházati termék.
Átveheti át a Futár rendszert a BKK
Szeptember végén veheti át a Futár forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszert a fejlesztőktől a Budapesti Közlekedési Központ, miután az utolsó hibajavításokat is elvégezték – közölte a BKK. A rendszer tesztüzemében tapasztalt hibák javítása még tart. A nyár elején a BKK többször tapasztalta, hogy a közterületi kijelzők a gps-alapú, valós idejű járatinformáció helyett az előre betáplált menetrendet jelenítették meg, ezt a hibát általában a járművek és a központ közötti kommunikációs hiba, vagy a jármű fedélzeti egységének hibája okozta. Utóbbiak javítását a BKK felgyorsíttatta. A Futár projekt keretében a BKK 1536 buszra, 612 villamosra és 145 trolibuszra szerelt fel fedélzeti egységet, 263 darab köztéri kijelzőt helyezett el és új forgalomirányítási központot alakított ki. A 6,7 milliárd forintos projekt többször is megcsúszott, 2012 júliusában cseréltek alvállalkozót, akkor 2013 nyári bevezetést terveztek. Később a villamosok felszerelése ütközött nem várt nehézségekbe. A közterületi kijelzők tesztelését tavaly októberben kezdték meg.
Tovább változik a magyar felsőoktatás
Önállóvá válik a Testnevelési Egyetem szeptembertől, állami fenntartásba kerül a Pető Intézet, valamint bevezetik a kancellári rendszert a felsőoktatási intézményekben – többek között ezt tartalmazza az oktatási törvények módosítása, amelyet július elején fogadott el az Országgyűlés.
Így indul a kancellári rendszer: ilyen megbízást az kaphat, aki felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, központi vagy területi közigazgatásban három éves vezetői gyakorlattal és felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A kancellári rendszer a felsőoktatási intézmények gazdasági menedzsmentjét és a gazdálkodás irányítását érinti, az oktatásban dolgozók munkáltatói joga ugyanakkor továbbra is a rektornál marad.
A Semmelweis Egyetemből kiválik hétfőtől a Testnevelési Egyetem, amelyet a sportegészségügy és sporttudomány területein jelentkező legfontosabb feladatok közötti kapcsolatok intézményes megerősítésével indokoltak. Az új, fővárosi székhelyű, állami felsőoktatási intézmény magában foglalja majd az Országos Sportegészségügyi Intézet egyes, nem betegellátást végző egységeit, valamint a sporttudományhoz és sportegészségügyhöz kapcsolódó kutatási tevékenységeket is. A jogszabály szerint a sporttudományi felsőoktatásban az olimpiai érem megszerzése „a doktori fokozattal egyenértékűnek minősül”, míg a művészeti felsőoktatásban bizonyos díjak ugyanígy annak minősülnek. Várhatóan december közepén léphet hivatalba az új egyetem rektora, addig Sterbenz Tamás egyetemi docens irányítja az intézményt.
Oltják HPV ellen a hetedikes lányokat
Hétfőtől majdnem 47 ezer hetedik osztályos lány kaphatja meg ingyenesen a méhnyakrákot előidéző humán papilloma vírus (HPV) elleni védőoltást. A vakcina igényléséhez csupán egy iskolai nyilatkozatot kell kitölteniük a szülőknek szeptember 15-éig. A védettség kialakulásához két oltás szükséges fél év különbséggel. Az ingyenes vakcina első adagját 2014 októberében adja be az iskolaorvos, a második oltás így a jövő év tavaszán válik majd aktuálissá. Az immár kötelező védőoltást azért e korosztálynál vezetik be, mert az oltás akkor a leghatásosabb, ha a lányok a szexuális életük megkezdése előtt megkapják.
Forrás: napi.hu