Szeptemberben még bizonytalanok voltak a győzelemben, most viszont abszolút többséggel irányíthatják a várost. Fülöp Róbert polgármester józan döntéseket, az adók szinten tartását, romafelzárkóztatást és munkahelyeket ígér. Már a felesége is érzi, hogy sűrű az élet.
Egy kérdés erejéig térjünk még vissza a választásokra. Önök mennyire lepődtek meg az eredményen?
Egy választás bizonyos értelemben mindig lutri. Nyilvánvalóan mind a tizenegyen úgy álltunk oda a rajtvonalhoz, hogy elsőként szakítsuk át a célszalagot, de nem gondoltuk, hogy ez minden jelöltnek sikerülni fog. Szeptember elején volt egy közvélemény-kutatásunk, ami nem ezt az eredményt jelezte – bár a felmérés nagyon gyenge minta alapján készült. És az is igaz, hogy szeptember után még sok minden történt a kampányban…
Túlnyerték magukat?
Nem tudom, ezen még nem gondolkoztam. Annak nagyon örülök, hogy van egy nagyon erős többség a képviselő-testületben, ami egy rendkívül egyértelmű és határozott iránymutatást jelent a következő időszakra. Nyugodt városvezetői munkára lehet számítani – ellentétben az előző ciklusokkal. Ugyanakkor ez egy cselekvő testület lesz, ahogy ígértük. Mindezt úgy valósítjuk meg, hogy politikai megfontolások miatt ne szülessenek olyan döntések, amelyek ellentmondnak a józan észnek.
Ha már itt tartunk: az talán meglepő volt többek számára, hogy nem kapott felügyelőbizottsági tagságot az ellenzék…
Az SHT és a Jobbik is kapott ajánlatot, de nem éltek vele. Ha az alapján számolunk, hogy ki hány egyéni körzetet nyert, akkor nem kellett volna adnunk semmit. Ha a 11-4-es képviselői arányt nézzük, akkor nyilván az egy hely kevés lehet, de azt látni kell, hogy a Halasmédia felügyelőbizottságába nem lehet képviselőt betenni. Tehát nem 12, hanem 9 helyről beszélünk. Egyébként a városi cégek működése nem csukott könyv. Ha arra van igénye bármelyik képviselőnek, hogy ezekbe bele szeretne nézni akár a számlák szintjéig, akkor megteheti, nem fogja egyik ügyvezető sem elzavarni.
Négy alpolgármestere már volt a városnak, de külsőse még nem. Politikai alku?
Én ezt inkább hatékonyabb politikai, vezetői kérdésként kezelem. Hiszem, hogy ez a fajta direktebb kapcsolat gyorsabb eredményeket hoz majd. A roma kisebbség helyzetét nem biztos, hogy a kellő helyen kezeltük az utóbbi években, és Szűcs Csaba kinevezése jó lehetőség arra, hogy egy új, közvetlen vezetői csatornát nyissunk feléjük. Muszáj őket felzárkóztatnunk.
Halas jövője szempontjából kulcskérdés, hogy mennyi pénzt és mire lehet „lehívni ide”. Vannak-e már konkrétabb tervek ahhoz képest, ami a kampányban elhangzott?
A kampányban nagyjából körbeírtuk a lehetőségeket. A kínai pénzből megvalósuló vasútfejlesztés például egy nagyon fontos lépcső lehet Halasnak, hiszen gyakorlatilag egy-másfél óra alatt el lehetne érni Budapestet vagy akár Belgrádot.
Milyen lobbierővel lehet az ehhez hasonló, tőlünk távol eső döntéseket befolyásolni?
Országgyűlési képviselőnkön, Bányai Gábor révén, pár kézfogáson keresztül már eljutunk olyan szintekre, ahol komoly lobbierő is lehet. De a vasúttal kapcsolatban neki is össze kell fognia a többi érintett képviselővel, hogy ők is üssék a vasat, mert ez fontos. Fontos lesz még, hogy az M9-es autópálya elérjen a 53-as útig. Voltak olyan vállalkozások, amelyek érdeklődtek ugyan Halas iránt, de az autópálya hiánya miatt nem minket választottak.
Mi a helyzet a strandfejlesztéssel?
Mint ismert, a tulajdonviszonyok – pontosabban egy tulajdonos – miatt ez kissé bonyolultabb. Jelenleg benne vagyunk egy perben, de kezdeményeztük a peren kívüli megegyezést is. Közben elindítottuk a gyógyhellyé minősítést. Ez egy egyéves folyamat, amelynek során rendszeresen mérik a fürdő területén a zaj- és a levegőszennyezettséget. Miután ezt a minősítést az Országos Tisztiorvosi Hivatal megadja, olyan pályázati lehetőségekhez fogunk hozzáférni, amelyekkel megvalósítható a fürdőfejlesztés. Ha minden jól halad, akkor 2015-re végére érünk mindkét folyamatnak, de csak akkor, ha partnereket találunk a tulajdonostársak között. Ha őrült ellentétek alakulnak ki, mint ahogyan a múltban is, akkor ez egy elhúzódó probléma lesz.
De egyébként nyílnak meg erre vonatkozó pályázati források? Mert ebben is volt bizonytalanság.
Még nincsenek kiírások, egyelőre mindenki mond mindenfélét. Az biztos, hogy lesznek olyan források, amelyek turisztikai jellegűek. Hogy mi ebbe mennyire fogunk beleférni a programunkkal, az egy jó kérdés. De lesznek energetikai jellegű pályázatok is, meg lehet fogni ilyen oldalról is a kérdést. Vagy a környékbeli településeket bevonva gondolkozhatunk akár tanuszoda programokban is.
Rendszeresen felmerül a helyi munkahelyteremtés igénye. Ez jól hangzik, de az önkormányzatoknak jellemzően meglehetősen kevés, ráadásul csak közvetett eszközük van erre. Az egyetlen biztos pontnak a közmunkaprogram tűnik. Vagy rosszul látjuk?
2012 végén már elindult egy munkahelyteremtési munkacsoport. Ennek eredményeként az ipari park és környezetének besorolását megváltoztattuk: csak az országos építési szabályokat hagytuk meg, eltörültük a korlátozó intézkedéseket. Jelenleg a lehetséges ipari területeket gyűjtjük lajstromba, hogy pontosan tudjuk, hogy melyik területet milyen vállalkozásnak ajánlhatunk ki. Ezen kívül szeretnénk egy mukahelyteremtést támogató helyi pályázatot is elindítani – saját bevételeink terhére. Az idei évre már be volt tervezve egy egymillió forintos összeg, de ezt kevésnek gondoljuk, ez csak egyetlen munkahely támogatására lenne elég. Meglátjuk, hogy a jövő évi költségvetésben mennyi pénzt tudunk erre elkülöníteni. Vannak példák arra, hogy ez a támogatási módszer működik – például Szegeden.
Lesz adóemelés? Esetleg új adónemek? A kormány most kiszélesítette az önkormányzatok lehetőségeit…
Nem gondolom, hogy új adókkal komolyan számolniuk kellene a kiskunhalasiaknak. Egyelőre nem látunk okot rá, hogy ebbe belekezdjünk. Sokkal inkább szeretnénk azt elérni, hogy az iparűzésiadó-bevétel növekedése miatt nőjenek az önkormányzat lehetőségei. Ez az adónem is marad egyébként két százalék. A csökkentésben csak akkor lehetne gondolkozni, ha egy nagyobb, Levi’s nagyságú beruházót sikerülne Halasra csábítani.
Vannak érdeklődő vállalkozások?
Tárgyalunk egy varrodával, egy húsüzemmel, van szó biogázüzemről, hűtőházról – több ügy is asztalon van. Ezek mind várják a pályázati lehetőségeket, ugyanis vélhetően nyílni fognak források telepfejlesztésre is. Látható volt a 2013 végén kiírt pályázatoknál is, hogy akkor az ipari parkban lévő szabad területeink mindegyikét el tudtuk adni. Most az ipari parkban tovább kellene vinni az utat és a közműveket, hogy újabb területeket tudjunk ott értékesíteni. Nem félek attól, hogy nem tudunk a beruházóknak olyan területet adni, amin dolgozhatnának.
Vannak önkormányzatok, amelyek saját, profittermelő tevékenységet végeznek. Ilyenekben is gondolkoznak?
A Városgazdával szeretnénk eljutni arra a szintre, hogy olyan termékeket állítsanak elő a most vásárolt asztalosműhelyben, hogy a köztéri bútorzatok, játszótéri elemek mellett akár nyílászárókat is gyártsanak. Így a megújuló Városháza – valamint a városi intézmények, bérlakások – elmaradt nyílászáró cseréit is meg lehet valósítani.
Be szeretnénk indítani a „mezőgazdasági lábat” is a közmunkaprogramban, hogy a helyi közétkeztetést segítsük. Ezen kívül megpróbálkoznánk térkőgyártással is, amivel a járdaépítéseket könnyítenénk meg.
Végül egy személyes kérdést is engedjen meg. Mennyi új barátja lett az elmúlt hónapokban?
Barátkozásra nagyon nem volt időm, mert a belépő nagyon sűrűre sikerült. Ezt a feleségem érzi, és próbál is már jelezni, hogy jó lenne, ha egy kicsit több időt tudnék otthon tölteni.
S.I.
