Mester Sándor vezetésével 1981 óta járják városunkból jópáran hazánk – és Ausztria, Németország, Szlovákia – folyóit halasi vizitúrázók.
Az ilyen kalandokra általában nyáron, jó időben kerül sor. Így azután meglepetést keltett, amikor ebben az évben januári időpontot tűztek ki, egy hét végi evezésre barátaival. A magyarázat egyszerűbb, mint gondolnánk: Köszönhetően Magyarország jó adottságainak több olyan hely van, volt, ahol a termálvíz lehetővé teszi a téli túrázást, meleg vízben történő lapátolást.
Mester elmondta, hogy korábban európai szenzáció volt a Sümeg környéki Meleg-víz nevű patak, az azonban a bauxitbányászat miatt elapadt, és így pár éve felfedezték a kenuzás megszállottai a Hévizi-tófürdőből kijövő csatornát, ami mintegy 10-15 kilométeren át kanyarogva teszi lehetővé az evezést. A kezdetben kifejezetten meleg patak lassan fokozatosan hűl el, de még a végénél, a Fekete István emlékháznál is viszonylag langyos.
Gyönyörű tiszta a víz, lelátni egészen a fenékig, csodálatos víz alatti világot szemlélhet a túrázó, miközben halad lefelé a vízililiomok között. A túrához a Nemzeti park engedélye kell, hiszen védett területről, természeti értékről van szó.
Ebben az évben 14 fős csapat, döntően halasiak, kiegészülve gödöllői és szegedi barátokkal vágott neki január 20-án szombaton egy remek kirándulásnak.
Hó ugyan nem volt – bár az lett volna az igazi – de ragyogó napsütés kísérte a résztvevőket. A főszervezők, a Szürkehód vizitúrázó csapat, a célban forró teával, tábortűzzel, szalonnasütéssel várta a beérkezőket.
