Az illetékes hatóságok a Greenpeace képviselőivel együtt végeztek bejárást és helyszíni mintavételt a kiskunhalasi veszélyeshulladék-lerakatnál. A vizsgálat eredményére még várni kell, a zöldek szerint ugyanakkor egyértelmű, hogy a beavatkozás már most indokolt lenne.
A területen augusztus elején találtak veszélyes hulladékot tartalmazó hordókat, ami után a Greenpeace a budapesti Illatos utat idéző körülményekre és a környezeti vészhelyzetre hívta fel a figyelmet.
Simon Gergő, a nemzetközi zöldszervezet regionális vegyianyag-szakértője a katasztrófavédelem és a kormányhivatal közreműködésével végrehajtott szerdai bejárás után lapunknak azt mondta: örülnek a hatósági vizsgálatnak, és indokoltnak tartják, hogy kiderüljön, van-e kimutatható környezetszennyezés a környék talajában és a talajvízben. Ezekre a kérdésekre a begyűjtött minták alapján hamarosan megszületik a válasz, azzal azonban nem feltétlenül értenek egyet, hogy a kárelhárítást csak akkor kell megkezdeni, amikor már a mélyebb rétegekben is kimutatható a szennyezés, a kiterjedt kárelhárítás ugyanis sokkal többe kerül, mint a mérgek lokalizálása.
A Greenpeace korábbi tapasztalatai alapján több száz hordónyi vegyianyagról van szó: olajok, nehézfémek, festékek, oldószerek, savak, egészségügyi hulladékok várnak a sorsukra az elhagyott telepen, összesen 1000 tonnát is meghaladó tömegben. A hordók egy része már kiszakadt, a felszínen többféle szennyezőből is a határértéket sokszorosan (esetenként százszorosan) meghaladó mennyiségeket mértek egy hónappal ezelőtt. A terület közelében egy kis csatorna folyik, amely érzékeny természeti területekkel kapcsolja össze a depóniát, emiatt a kiszabaduló szennyezés könnyen környezeti katasztrófát okozhat.
– Mivel a szennyezésnek nincs gazdája, a hordók tulajdonosát felszámolták, a több százmilliós terhet jelentő kármentesítést központilag kell megoldani: minél később kezdenek hozzá, annál többe fog kerülni – hangsúlyozta a Greenpeace szakértője. Szerinte ugyanakkor a kárelhárítással egy időben az államnak a felelősségi viszonyokat is tisztázni kell, lehetőség szerint érvényesítve a „szennyező fizet” elvet.
Általánosabb érvényű megoldást pedig csak egy olyan jogszabály jelenthetne, amely a hasonló tevékenységet végző vállalkozások esetében kötelezővé tenné a környezeti felelősségbiztosítást és a biztosítékadást – egy ilyen szabályozás bevezetése az elmúlt években többszor megbukott a kormányoldal ellenállása miatt.
nol.hu, H. M.
képek: Halasinfo.hu, Juhász D. Géza
