Az ingatlan bérbeadása nem csupán haszonnal, hanem kötelezettséggel is jár, amelyre nem árt megfelelően felkészülni. A D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. segítségével összefoglaljuk azokat a lényeges előírásokat, amelyeket figyelembe kell vennünk, ha szeretnénk kiadni ingatlanunkat.
Ingatlan bérbeadásakor – a köznyelvtől eltérően – általában bérlő és tulajdonos áll egymással szemben. A jogviszony létrejöhet albérlő és főbérlő, azonban az elnevezéstől eltérően, nem ez jellemzi a piaci viszonyokat, főként bérlő és tulajdonos jogviszonyáról beszélünk.
Bár sokan nem tartják be, minden esetben a felek között írásbeli szerződésnek kell létrejönnie, enélkül az ingatlan bérbeadása nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Sarkalatos kérdés – a legtöbb esetben a felek ezt sem veszik komolyan – és a jogviszony kötelező eleme, hogy a bérbeadó a bérbeadásról köteles számlát kiállítani és azt átadni a bérlőnek. Ehhez külön kérés vagy felszólítás sem kell.
Fontos, hogy a bérbeadásra magánszemélyek és akár gazdasági társaságok is jogosultak, viszont az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem elszámolása nem azonos módon történik.
Mit kell tennie a magánszemélynek?
A hatályos törvények alapján magánszemélyként, az ingatlan bérbeadási tevékenységet ma Magyarországon háromféle módon lehet végezni:
- egyéni vállalkozóként
- adószám nélkül magánszemélyként
- adószámos magánszemélyként.
Magánszemélyek 2010. augusztus 16-ától, a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén adószám kiváltása nélkül adhatják bérbe az ingatlanjukat és a bérbeadásból származó összeg, önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) az ingatlan bérbeadását, tárgyi adómentes tevékenységnek minősíti. Így a magánszemély annak ellenére, hogy közvetetten alanya az áfának, mivel rendszeres jövedelme keletkezik a bérbeadásból, általános forgalmi adót nem kell fizetnie, mert adómentes bevételnek számít az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem.
A magánszemély azonban választhat másféle adózási módot, de ez esetben már vonatkozik rá az áfa fizetési kötelezettség. E szabály alapján a magánszemély köteles kiállítani az ingatlan bérbeadásra vonatkozó bizonylatot.
A magánszemély dönthet úgy, hogy adóalannyá válik, ekkor áfa fizetésére lesz köteles, például ha gazdasági társaságnak adja bérbe az ingatlant, amely társaság a tulajdonostól kapott számla alapján számolja el a bérleti díjat. Ilyenkor adószámot szükséges igényelni az adóhivataltól, a 16T101-es számú nyomtatvány benyújtásával.
Önálló tevékenységből származó jövedelemként az ingatlan bérbeadás így adózik:
Az adózandó jövedelem mértékét a bevételből levont költségek alapján kapjuk meg. Ha a bérbeadó magánszemély, és a rezsiköltséget megtérítteti a bérlővel, az is bevételnek számít. A költségek elszámolását magánszemély bérbeadó a nevére és a bérbe adott ingatlan címére szóló számlákkal teheti meg. Azon túl a törvény által meghatározott bizonylat nélküli is levonhatók költségek, mint pl.: az ingatlan esetleges értékcsökkenése.
A költségelszámolás módszerei:
- Tízszázalékos költséghányad elszámolása, ez viszonylag ritka.
- Tételes költségelszámolás esetében a bérbeadónak lehetősége van a lakás bérbeadásából származó bevételéből levonni az általa más településen, vagy akár külföldön is bérbevett lakás ugyanabban az évben megfizetett bérleti díját. Ezt megfelelő dokumentumokkal (szerződés, bizonylat) igazolni szükséges. E kategóriába tartoznak a közműszámlák, a tárgyi eszközök értékcsökkenésének leírása, épület, épületrész értékcsökkenési leírása, beruházás értékcsökkenése, tárgyi eszközök beszerzési ára, javítási, vagy karbantartási munkálatok, a törvény rendelkezései alapján.
Kötelezően fizetendő 15 százalék személyi jövedelemadó, valamint 1 millió forint éves jövedelem felett 14 százalék egészségügyi hozzájárulás, évi 450 ezer forintig, amelyből több tétel levonható.
Ha magánszemély magánszemélynek adja bérbe az ingatlant, az adott negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni az adót. Kifizetőnek, vagyis adószámmal rendelkező vállalkozásnak, cégnek történő bérbeadás esetén a kifizető havonta levonja a magánszemély költségnyilatkozata alapján az adót.
A szálláshely bérbeadás külön tevékenységet jelent, nem keverendő össze az ingatlan bérbeadással, attól eltérő módon adózik.
Ingatlan bérbeadás cégek esetén
Az Áfa tv. alapján mentes az adó alól az ingatlan bérbeadása, tehát a bérbeadáshoz kapcsolódó előzetesen felszámított áfa ez esetben nem vonható le. Így a bérbeadónak a bérleti szolgáltatás után nem kell áfát fizetnie, viszont a bérbeadáshoz kapcsolódó beszerzések előzetesen felszámított áfánál adólevonásra sem jogosult. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az adóalany a lakóingatlan bérbeadását adókötelessé tegye, ekkor a bérbeadáshoz kapcsolódó áfa is levonhatóvá válik.
A törvény itt is lehetőséget biztosít arra, hogy a bérbeadó adómentes, vagy az áfával terhelt adózási módot válassza. Amennyiben áfa köteles módot választ az adózó, akkor ettől 5 évig nem térhet el.
Ha a bérbeadás gazdasági társaságok között történik, a bérbeadásból származó bevétel után a következő közterheket köteles megfizetni a bérbeadó:
- 27 százalék áfa (amennyiben áfa-kötelezettséget választott),
- 10 százalék társasági adó,
- 2 százalék iparűzési adó.
Ha a társaság úgy dönt, hogy magánszemély részre adja bérbe az ingatlant, a kötelező érvényességi elemeken túl, fontos hangsúlyozni, hogy a szálláshely-szolgáltatások (például szállodai szolgáltatás) minden esetben 18 százalékos áfa-kulcs alá tartoznak.
Ingatlan bérbeadása külföldi cégként
Főszabály szerint, az ingatlan fekvése határozza meg az adózás helyét, ezért a külföldi társaságra is ugyanazok a rendelkezések érvényesek és a társaságot ugyanazon adófizetési kötelezettség terheli, mint a belföldi cégeket.