A múlt héten arról írtunk, hogy a zsidógyűlölettel szemben a Teremtő már jó előre felvértezte a zsidóságot. Olyan egyetemleges szabályt léptetett életbe, ami védi a héberek személyiségét, másrészt az őket átkozókat megátkozza, romlásba taszítja. Izsák történetéből kimutattuk, hogy a zsidógyűlölet egyik oka lehet az irigység, de ezzel még nincsen vége a sornak.
A húsvétkor írt cikkben utaltunk rá, hogy Egyiptom ura nem akarta a zsidóságot hazaengedni. Viszont Mózes második könyve arról is beszámol, hogy a fáraó rendkívül félt attól, hogy a héberek összeállnak ellene más nemzetekkel. Ez a páni félelem később tömeggyilkossági tervben öltött testet: a fáraó elrendelte a héber fiú újszülöttek azonnali elpusztítását.
A zsidó honfoglalás előtt szintén azt lehet látni, hogy a Szentföldön akkor élő népek nagyon megijedtek, és ezért egy „hivatásos varázslóval,” Bálámmal akartak rontást helyezni ellenségükre.
Hitler elődjének tekinthető Hámán, a perzsa uralkodó jobbkeze. Eszter könyve leírja, hogy nemcsak egy zsidó, Márdokeus miatt érzett gyűlöletet, hanem az volt a szándéka, hogy állami eszközökkel kiírtja az egész zsidó etnikumot. Ahogy arra utaltunk egy héttel ezelőtti cikkünkben, az antiszemitizmus hátterében mindig ott van az esztelen pusztítás is.
Ugyanez a félelem, és ellenségkeresés jellemezte például a két világháború között Németországot is. Az első világháborút követő Világgazdasági Válság felszínre hozta az antiszemitizmust. Hitler és náci társai azzal kampányoltak, hogy az Első Világháború kitörése és elvesztése mögött zsidó összeesküvés állt, félni kell tőlük, és valamilyen módon le kell számolni velük. Ennek a tervnek lettek zászlóshajói a haláltáborok, ahol hatmillió zsidót likvidáltak a nácik. Ennek a gyilkos indulatnak a hátterében szintén a félelem állt.
Ma is sokszor lehet azt hallani egyes politikusoktól, hogy a zsidók, és más etnikumok felelősek az emberek nyomoráért. Ahogy erre Kálmán Olga Egyenes beszéd című könyvében utal:
„A zsidó ellopta a pénzeteket (…) ez az egyik alapüzenete a szélsőségeseknek, amire tömegek bólogatnak igenlően. Máris megvan a válasz, hogy miért nincs anyagi jólét, miért nincs nagyobb kert vagy ház, miért nem ő lett a főnök a munkahelyen, miért rossz a gyerek, és miért szemét az autós, aki nem engedi át a zebrán.”
Összefoglalva tehát a zsidógyűlölet oka lehet az irigység, a félelem, valamint egy hamis ellenségkép. Mindig megnyilvánul esztelen pusztításban, és tömeggyilkosságban (vagy annak eltervezésében), és különösen erőssé válik olyankor, amikor egy gazdasági, politikai krízis következik be.
Folytatjuk…
Papp Zsolt teológus
