A fogyasztóvédelmi hatóság a beérkezett panaszok nyomán vizsgálta meg, az autósiskolákat üzemeltető vállalkozásokat. Az ellenőrzések tapasztalatai a folytatásban.
Nem is rendelkezett a megfelelő gépkocsival az autósiskola
Az egyik esetben az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség a fogyasztói beadvány alapján, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény szerinti eljárásban vizsgálta egy autósiskolát üzemeltető vállalkozás kereskedelmi kommunikációját. A fogyasztó által kifogásolt hirdetésben a vállalkozás bemutatta azon gépjárműtípusokat, amelyek a gyakorlati oktatás során elérhetők a tanfolyamra jelentkezők számára. A hirdetésben ugyanakkor több olyan gépjármű is szerepelt, amely a képzés során ténylegesen nem volt választható, mivel az adott típusú autóval a vállalkozás nem is rendelkezett.
A fogyasztó előadta, hogy kizárólag a hirdetésben feltüntetett, meghatározott típusú gépjármű elérhetősége miatt választotta a vállalkozás által üzemeltetett autósiskolát. Az eljáró felügyelőség a tényállás tisztázását követően megállapította, hogy a fentiek szerinti valótlan tartalmú tájékoztatás a fogyasztók ügyleti döntésének torzítására volt alkalmas, amelyre tekintettel a vállalkozást a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt szankcionálta.
A fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre a jogosítványszerzés területén
A fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre az autósiskolák vállalkozási gyakorlata tekintetében az alábbi területekre terjedhet ki:
– Az autósiskolai képzést nyújtó vállalkozások tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság elsősorban a fogyasztók megfelelő tájékoztatása – így például a szolgáltatás díjainak feltüntetése –, illetve az említett szolgáltatásokat népszerűsítő reklámok tekintetében rendelkezik ellenőrzési jogosultsággal.
– A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrizheti a fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltételeket abban a tekintetben, hogy azok nem tartalmaznak-e a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütközően a szerződéses jogokat és kötelezettségeket egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára megállapító feltételt.
– Az autósiskolai oktatást nyújtó szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, a szolgáltatások fogyasztók általi igénybevételét megelőzően, annak során és azt követően a fogyasztók részére nyújtott tájékoztatások, megtévesztő magatartások a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) alapján vizsgálhatóak.
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
Az Fttv.-ben foglalt szabályozás alapvetően a fogyasztói döntés szabadságát védi azáltal, hogy a vállalkozókat eltiltja minden olyan beavatkozástól, amely a fogyasztók vásárlói magatartását tisztességtelenül befolyásolja.
Az Fttv. 3. § (1) bekezdése fogalmazza meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát, a (2) bekezdésben pedig meghatározza az általános jelleggel tilalmazott magatartás fogalmát. E szerint tisztességtelennek minősül minden olyan kereskedelmi gyakorlat, amely közzététele során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem a szakmai gondosság követelményének megfelelően járt el, és amely alkalmas arra, hogy a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára késztesse, amelyet az egyébként nem hozott volna meg.
A megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok szabályozásában elkülönítésre kerül a tevőleges és a mulasztásos megvalósítási forma. Megtévesztésnek minősül, ha egy vállalkozás olyan kereskedelmi gyakorlatot tesz közzé, amely valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztő vagy megtévesztésre alkalmas módon tartalmaz, illetve ha valamely, a döntéshez szükséges lényeges információról nem, vagy nem megfelelően tájékoztatja a fogyasztót, és ezzel olyan döntés meghozatalára készteti vagy késztetheti, amelyet az egyébként nem hozott volna meg.
Szabálytalan reklámok
A fogyasztóvédelmi hatóság a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grt.) rendelkezéseinek betartását az autósiskolák kereskedelmi kommunikációja tekintetében is jogosult ellenőrizni. A Grt. 7. §-a alapján tilos az olyan reklám, amely erőszakos, illetve a személyes vagy a közbiztonságot veszélyeztető, továbbá amely a környezetet, illetve a természetet károsító magatartásra ösztönöz. Ezen kívül az említett törvény 8. §-a tartalmazza a gyermek- és fiatalkorúakat védő reklámtilalmi rendelkezéseket.
Érdekes példák a közelmúltból
Az illetékes felügyelőség közérdekű bejelentés alapján megtévesztő kereskedelmi gyakorlat miatt indított eljárást egy vállalkozással szemben, aki 100 százalék vizsgagaranciát ígért reklámhirdetésében.
Az egyik autósiskola hirdetést kifogásolta az illetékes felügyelőség, mivel a reklámban egy gyermekkorú személyt veszélyes helyzetben mutat be, tekintettel arra, hogy a láthatóan gyermekkorú és 150 cm-nél alacsonyabb személy a reklámban megjelent fényképfelvételen a személygépkocsi vezető ülésén tartózkodik szülői felügyelet nélkül, továbbá a gyermek nem került biztonsági gyermekülésben elhelyezésre és biztonsági övet sem használ. A reklámban szereplő gyermek egyértelműen nem töltötte be a közúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott életkort, nem rendelkezik az előírt iskolai végzettséggel, valamint közbiztonsági szempontból sem alkalmas vezetésre. A vállalkozás által közzétett reklám személyes vagy közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönözheti a kereskedelmi kommunikáció címzettjét, mivel a képi megjelenítés és a hozzá tartozó szöveges figyelemfelkeltő szöveg során nem vette figyelembe a közúti közlekedés szabályaira vonatkozó jogszabályokban foglaltakat.
Egy másik esetben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértését állapította meg az illetékes felügyelőség azon vállalkozás terhére is, amely hirdetéseiben arra utalt, hogy az általa üzemeltetett autósiskola tanulói kimagaslóan a legjobb vizsgaeredményeket érik el.
A Nemzeti Közlekedési Hatóságról
A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) kormányrendelet előírása szerint első fokon a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatala jár el a közúti járművezetők képzésének és utánképzésének engedélyezésével, a közúti közlekedési szakemberek képzésének és továbbképzésének engedélyezésével és vizsgáztatásával (vizsgakötelezettség alóli mentesítésével), a vizsgabiztosi, szakoktatói és iskolavezetői tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, ideértve a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének, vizsgáztatásának, valamint a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői tevékenység szakfelügyeletét; továbbá a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői névjegyzék vezetése, az engedélyezett képző szervek nyilvántartása, tansegédletek meghatározása során.
Fentieken túl a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal első fokon az ország egész területére kiterjedő illetékességgel jár el a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek képzésében alkalmazható tansegédletek engedélyezése és tanúsítvánnyal való ellátása, valamint az e-learning rendszerű oktatásban alkalmazott rendszerek és az e-learning tananyagok engedélyezése tekintetében is.
Hatóságok közötti együttműködés
A közúti járművezetők képzésével kapcsolatos inkorrekt, megtévesztő hirdetések ellen lép fel közösen a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) és a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH). A tavalyi évben aláírt együttműködési megállapodás célja a fogyasztói jogok hatékony védelmének biztosítása az autósiskolák által nyújtott szolgáltatások vonatkozásában, különös tekintettel a fogyasztók tájékoztatására, a vállalkozások kereskedelmi gyakorlatára, reklám tevékenységére.
forrás: nfh.hu
