Tavaly élénkült a belföldi és a külföldi vándorlás is. Rengetegen hagyták el az országot, közel 50 százalékkal többen mentek el tavaly, mint 2013-ban.
Tavaly 31 500 magyar állampolgár távozott legalább egy évre külföldre, majdnem 50 százalékkal többen az egy évvel korábbinál – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal népmozgalomról szóló kiadványából. A KSH szerint az utóbbi években felgyorsult a kivándorlás üteme, ám ennek mérése nem könnyű. Külföldre túlnyomó részt a fiatal korosztályok tagjai költöznek: a migráns magyarok 44 százaléka 30 év alatti, 77 százaléka pedig még nem érte el a 40 éves kort. Ezek az arányok jelentősen eltérnek az itthoni lakónépesség kormegoszlásától.
A kivándorlók többsége, 54 százaléka férfi, közel kétharmaduk részük nőtlen. Az elvándorolt magyar állampolgárok döntő többsége az Európai Unió államaiban, azon belül is Németországban, az Egyesült Királyságban, illetve Ausztriában él.
Európából jönnek a bevándorlók
Az idei év elején az érvényes engedéllyel rendelkező, huzamosan itt tartózkodó külföldiek száma közel 140 ezer fő volt. A külföldi állampolgárok jelenleg az ország népességének 1,4 százalékát teszik ki. A bevándorlók túlnyomó többsége, 70 százaléka Európából, ezen belül a környező országokból, főképp Romániából, Ukrajnából, Szlovákiából, valamint Németországból érkezett. További 22 százalékuk Ázsiából, míg Afrikából és az amerikai kontinensről 3-4 százalékuk származik. Ázsiából a kínaiak és a vietnamiak részesítik előnyben Magyarországot.
A külföldiek között összességében több a férfi, mint a nő. A bevándorlók korösszetétele fiatalabb, mint a honos népességé. Mindkét nem esetében a 20-39 éves korosztály létszáma a meghatározó, arányuk 45 százalék volt a Magyarországon élő külföldiek körében. A külföldiek 45 százaléka Budapesten, 35 százaléka a fővároson kívüli városokban, 20 százaléka pedig községekben él.
Élénkül a belföldi vándorlás
Tavaly az állandó vándorlások száma a korábbi évek csökkenő tendenciájától eltérően növekedett, a lakóhely-változtatások száma közel 215 ezerre nőtt, ezzel megközelítette az öt évvel ezelőtti szintet. Az ideiglenes vándorlások számában 2014-ben közel 5 százalékos növekedés mutatkozott az előző évhez képest. A bejelentett 275 ezer tartózkodásihely-változtatással így megfordult a 2013-ban tapasztalt csökkenő tendencia.
A településtípusok közötti mobilitásban a lakóhely-változtatásoknál nem történt számottevő változás az előző évhez képest. Budapest esetében továbbra is pozitív, 5400 fős vándorlási többlet figyelhető meg, amely ismét növekedést mutatott az előző évhez viszonyítva. A többi városra 2014-ben is az elvándorlás volt jellemző, ennek mértéke tovább erősödött, 3600 fős vándorlási veszteség jelentkezett ezeken a településeken.
Közép-Magyarországra mennek az emberek
Területi összehasonlításban Közép-Magyarország (16 650 fő) és Nyugat-Dunántúl (2950 fő) tudott felmutatni pozitív vándorlási egyenleget, míg a többi régióra továbbra is az elvándorlás volt jellemző. Míg Közép-Magyarország esetében nőtt a vándorlási többlet az előző évhez viszonyítva, addig Nyugat-Dunántúlon az előző évivel azonos szinten mozgott. A megyék közül a legvonzóbb lakóhely 2014-ben is Győr- Moson-Sopron volt.
A régiók közül a leggyengébb Észak-Magyarország és Észak-Alföld népességmegtartó ereje volt, ezekben a régiókban 5750, illetve 7000 fővel csökkent a népességszám a belföldi vándorlásból eredően.
A megyék esetében 2014-ben is a korábbi évekhez hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász- Nagykun-Szolnok megyéből vándoroltak el a legtöbben. Győr-Moson- Sopron és Pest megye mellett csak Vas megyében volt pozitív belföldi vándorlási egyenleg.
