Kiskunhalason, a zsinagógában tartott mártír istentisztelettel emlékeztek a holokauszt 82. évfordulójára. A közösség tagjai imádságokkal, versek felolvasásával, személyes visszaemlékezésekkel és emlékbeszédekkel tisztelegtek az elhurcolt és meggyilkolt áldozatok előtt, miközben az országos megemlékezésekhez hasonlóan itt is azt hangsúlyozták: a holokauszt emlékezetének megőrzése az egész társadalom közös felelőssége.
Országszerte emlékeztek, Kiskunhalas is fejet hajtott
Az elmúlt hétvégén országszerte számos zsidó közösség tartott mártírmegemlékezést a holokauszt áldozatainak tiszteletére. Rabbik, hitközségi vezetők, közéleti szereplők, túlélők és leszármazottak hajtottak fejet azok előtt, akiket elhurcoltak és meggyilkoltak.
Kiskunhalason a zsinagóga adott otthont a megemlékezésnek, ahol a résztvevők csendes méltósággal idézték fel a városból deportált zsidó polgárok sorsát. A mártír istentisztelet nemcsak a múlt tragédiájáról szólt, hanem arról a felelősségről is, amelyet az emlékezés jelent a jelen és a jövő számára.
Imádságokkal, versekkel és személyes emlékekkel tisztelegtek
A kiskunhalasi zsinagógában tartott alkalmon a közösség tagjai imádságokkal, versek felolvasásával és személyes visszaemlékezésekkel rótták le tiszteletüket az elhurcolt áldozatok előtt. A megemlékezés bensőséges hangulatát az őszinte gondolatok és a közösen megélt emlékezés adták.
A holokauszt áldozataira emlékezve elhangzott, hogy az emléktáblán látható nevek nem puszta feliratok, hanem valaha élt emberek, családok, szomszédok és közösségi tagok emlékei.
„A nevek az emléktáblán nem csak nevek, hanem a város hiányzó lakói.”
Ez az üzenet különösen erősen jelezte, hogy Kiskunhalas történetéből fájóan hiányoznak azok, akiket a holokauszt idején elszakítottak otthonuktól, szeretteiktől és városuktól.
Az emlékezés az egész társadalom felelőssége
Ritter Nándorné, a Kiskunhalasi Zsidó Hitközség elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy az emlékezés és az emlékeztetés kötelesség. Mint fogalmazott, csak így lehet tenni azért, hogy a történelem borzalmai ne ismétlődhessenek meg.
A kiskunhalasi megemlékezés üzenete összecsengett az országos mártírmegemlékezések gondolatával: a holokauszt emlékezetének megőrzése nem kizárólag a zsidó közösségek feladata, hanem az egész társadalom felelőssége. A múlt feldolgozása, az áldozatok nevének kimondása és történetük továbbadása mindannyiuk közös kötelessége.
A közösség fennmaradásáról is szó esett
Dr. Feldmájer Péter a közösség fennmaradását és a fiatal generációk szerepét emelte ki. Gondolatai arra irányították a figyelmet, hogy az emlékezés csak akkor maradhat élő, ha a következő nemzedékek is megértik annak jelentőségét, és továbbviszik a közösség értékeit.
Kuris István László alpolgármester a városból deportált több száz zsidó polgár elvesztéséről osztotta meg gondolatait. Beszédében érzékeltette, hogy a holokauszt nem távoli történelmi esemény, hanem Kiskunhalas saját, fájdalmas vesztesége is.
Példaértékű összetartás jellemzi a halasi közösséget
Karsai-Juhász Katalin országgyűlési képviselő emlékbeszédében többek között arról szólt, hogy a halasi közösség a mai napig példaértékű összetartással és elkötelezettséggel működik. A megemlékezés ezzel azt is megmutatta, hogy a közösség nemcsak őrzi a múlt emlékét, hanem felelősen építi a jövőt is.
