Kövér László, az Országgyűlés elnöke a kiskunhalasi politikusról, Nagy Szeder Istvánról, és az általa létre hozott úgynevezett „halasi normáról” is megemlékezett Szankon, amikor az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emlékezetét hirdető büszkeségpontot avatta fel pénteken.
A magyar emlékezet erősebb, mint azok, akik fel akarták számolni – jelentette ki a házelnök, hozzátéve, ezt hirdeti a szanki büszkeségpont, hasonlóan az ország többi, valós és jelképes büszkeségpontjához.
Az 1956-os vidéki történések közül felidézte, hogy akkor jött létre Kiskunhalason az építész, politikus, helytörténész Nagy Szeder István által létrehozott, úgynevezett “halasi norma”, amely a helyi közösség önszerveződésének és újjászületésének rendje lett, és ennek köszönhetően 1956. november 1-jén demokratikus akaratnyilvánítással leváltották a kommunista hatalmat. Nem véletlen, hogy Nagy Szeder Istvánt mindezért “negyvenhárom börtönben hurcolták meg a kommunisták” – mondta a házelnök.
Kövér László megemlékezett az 1956-os forradalom Bács-Kiskun megyei áldozatairól, akiket sortüzek taroltak le Kalocsán, Kiskunhalason, Szabadszálláson, és felidézte a “vadállati rémtettet”, a tüntetők elleni véres repülőgép-támadást, amely Tiszakécskén történt.
Mindezekre emlékeztet Pongrátz Gergely, 1956 Corvin-közi hőse, aki a közeli Kiskunmajsán talált végső nyugalmat – mondta az Országgyűlés elnöke, hozzátéve, az a Pongrátz Gergely nyugszik ott, aki a rendszerváltoztatás után bizakodással tért haza, hogy azután “a szocialista-szabad demokrata kormányzás idején megbilincselve hurcolják el egy tüntetésről”.
A szanki büszkeségpontról szólva Kövér László azt a kívánságát fogalmazta meg, hogy sok szanki fiatal és sok látogató keresse fel az emlékhelyet és adja tovább az üzenetet: “Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak.”
Halasinfo/MTI
