Az ülnök a hatályos magyar szabályozás szerint nem hivatásos bíró (Magyarország Alaptörvénye), felelősségteljes feladatot lát el. Ezen az oldalon e tevékenységhez kapcsolódó információk olvashatók.
Ki lehet ülnök?
A bíróságokra ülnöknek megválasztható az, aki:
– büntetlen előéletű,
– választójoggal rendelkező,
– 30. életévét betöltött,
– 70. életévét be nem töltött,
– magyar állampolgár,
– és az arra feljogosított társadalmi szervezet vagy természetes személy(ek) jelöli(k).
Jelenleg az (általános) ülnökök mellett pedagógus, munkaügyi és katonai ülnökök működnek közre az igazságszolgáltatás munkájában.
Hogyan lehet valaki ülnök?
Az ülnököket az általános ülnökválasztás keretében 4 évre az illetékes helyi (települési, megyei, fővárosi) önkormányzok választják meg. A legutóbbi ülnökválasztás 2011. március 7. és 2011. április 30. közötti időszakban volt, így a következő ülnökválasztás várhatóan 2015. március-áprilisában lesz. (Ezt a ciklust megelőzően 2007. március 5. és 2007. április 22. között került sor ülnökválasztásra.).
Az ülnökválasztás időpontját a köztársasági elnök írja ki, amely meghatározott időn belül az adott bíróság illetékességi területén működő önkormányzatok joga és feladata az illetékes igazságügyi szerv által meghatározott számú ülnök megválasztása. A jelenlegi ülnöki ciklust megelőzően az akkori Országos Igazságszolgáltatási Tanács határozta meg, hogy melyik bíróságra hány és milyen (pl. pedagógus, munkaügyi) ülnököt kell megválasztani.
Az önkormányzatok a választást megelőzően az ülnökválasztással kapcsolatosan választási elveket is elfogadhatnak (lsd. pl a Fővárosi Önkormányazt ezen határozatát). Ebben rögzíthetik többek között azt, hogy a választásnál előnyben részesíthetők pl. azok a hivatlaban lévő ülnökök, akik folymatban lévő bírósági tárgyalásban vesznek rész.
Az ülnököket társadalmi szervezetek – kivéve pártok – és magánszemélyek jelölhetik. A pedagógus ülnököket az alap- és középfokú oktatási intézmények tantestületei, a munkaügyi ülnököket a munkavállalók és munkaadós érdekképviseleti szervei jelölik.
Az önkormányzatok azt is meghatározzák, hogy meddig és hová kell beadni az előírt jelentkezési nyomtatványon az ülnöki jelentkezéseket. Ehhez adott esetben az érvényes ülnöki mandátummal rendelkezők ülnököknek – ha újra szeretnék magukat választatni – a bíróság ajánlást is adhat. Ez főként a folymatban lévő ügyekben dolgozó ülnökök esetében érdekes, hiszen az eljárási szabályok szerint, ha a tanács összetételében változás van, úgy az eljárás megismétlésének szükségessége merül fel. Az ülnök személyének változása azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az addigi eljárást meg is kell ismételni.
A jelentkezések összegzése után az önkormányzatok illetékesei elkészítik a képviselő-testület számára az előterjesztéseket, amelyekről a képviselő-testület szavaz. Az elfogadás után az önkormányzat megküldi az elfogadott ülnökök listáját az illetékes bíróságnak.
A bíróság elnöke hívja be eskütételre a megválasztott ülnököket, akik a bírói eskütétel után a bíróság elnökének beosztása alapján megkezdhetik munkájukat.
